A szenvedély viharában [ÁTÍRÁS ALATT]

Bónusz rész (36.) - Üdülés ☀️🌊🍦

1. nap

Ma van az indulás napja. Bepakoltam az utazótáskámba és egy kisebb tatyóba, majd elbúcsúztam a családtagjaimtól. Jenna felajánlotta, hogy elkísér a gimibe ahonnan indulunk, így legalább meglátogathatja Miss Evát és Mrs. Ellát.

-Köszönöm Jenna, hogy elkísértél-öleltem meg.

-Nincs mit, de most szaladj a barátaidhoz. Majd én beteszem a cuccod a buszba-kacsintott.

-Még egyszer köszi-és már szaladtam is oda Emmáékhoz.

-Szevasztok! Várjátok már a tenger hullámait?

-Igen, nagyon...-volt Emma keze kulcsba téve.

-Mi a baj?-kérdeztem ijedten.

-Tudod... mivel Ramonah is az osztályhoz tartozik, így ő is jön. Már sokkal jobban van és valószínűleg túlélte...-magyarázta el James.

-Ohh.. már értem. De ha már itt a nyár és nyertünk egy utazást, ne a rosszakaróinkkal foglalkozzunk!-próbáltam javítani a helyzeten.

-Ebben igazad van Blanca!-majd Martinnal összeölelkeztünk.

-Jaj, hupsz... bocsánat-ugrott közénk hirtelen Pamela-Elnézést, hogy megzavartam e romantikus pillanatot... De Marty! Mióta jársz te újból evvel?!

-Nemrég óta. És sokkal jobb mint te, amúgy van rendes neve is!-karolt át Martin.

-Ülünk együtt a buszon?-bökdösött Emma.

-Persze-mentem bele.

-Rendben, akkor én majd Martinnal ülök-ezt megbeszéltük! Én Emmával, Martin Jamessel... tökéletes!

Hamarosan felvonultunk a buszra és elindultunk, hatalmas nagy integetéssel haladtunk el Jenna mellett. Persze Emma ült az ablak szomszédságában. Majd annyira meleg volt a buszon, hogy elbóbiskoltam... hiába kapcsolták be a légkondit...

***

-Hé Blanca, ébresztő! Megérkeztünk!-éreztem, ahogy Emma keltegetett, de nem volt kedvem felébredni-Mondom...: ÉBRESZTŐ!-kiáltott a fülembe és ütött egy nagyot a vállamba. Erre persze egyből felriadtam-Na végre... itt a tenger!

Majd kipillantottam az ablakon és egyhatalmas nagy kékség villantott mosolyt az arcomra. Életemben először láttam élőben a tengervízét. Meseszép volt és alig vártam, hogy megmártózhassak benne. Egyszer csak hallottuk Helen néni hangját a busz mikrofonjába...

-Figyelem gyerkőcök... itt vagyunk! Először is elfoglaljuk a szobákat, és utána fürdünk a tengerbe!-erre a mondatra az egész busz ordítani kezdett az örömtől. Lementünk a buszról és a busz aljából kivettük a csomagokat...

-Szervusztok diákok. Én Alice Ortiz vagyok, a tábor egyik fővezetője. Én leszek rátok a felelős, és ha bármivel kapcsolatban szeretnétek kérdezni, akkor azt nálam tehetitek meg. Hallom, hogy ti vagytok a 9.b osztály, kik megnyerték ezt a nyaralást, ezúttal is gratulálok. Szóval, gyertek velem, megmutatom a szobátokat-majd el is indultunk, és úgy mond egy faházhoz értünk...