Feladom!

10.rész- Felderítő akció

MATT SZEMSZÖGE

Beka továbbra sem enyhült meg, még mindig haragszik rám. De ma végre hétfő van és kideríthetek mindent, ugyanis eldöntöttem, hogy követem őket.

Az egész nap olyan lassan telt. Egyik órán se tudtam figyelni, mert csak az járt a fejemben, hogy mit titkolnak és miért találkoznak. Mindenféle elméletet gyártottam. Többek között olyat is, hogy Bekát megzsarolta valamivel, azért, hogy járjon vele vagy, hogy Beka tartja terrorban Jeremyt. Nem vagyok képes elfogadni, hogy járnak. Miért nem mondják el nekem? Az zavar a legjobban, hogy nem tudják a szemembe mondani. Na meg az is, hogy a haverom a tesómmal jár, de az már más tészta. És azt már végképp ne kelljen megemlítenem, hogy a nővéremnek amúgy is van pasija, ha tényleg együtt vannak igazán megmondhatná neki. Már szinte sajnálom szegényt.

Utolsó órám után egyből a suli bejáratához futottam, megpróbáltam minél feltűnés mentesebben viselkedni. Elővettem a telefonom és felvettem a fejhallgatóm nehogy valaki most odajöjjön hozzám beszélgetni. Kimentem az utcára és az iskola falának támaszkodva vártam rájuk, így én biztos észre veszem őket, de ők engem nem.

Pár perc múlva meg is jelentek, szerencsére nem tűntem fel nekik. Elindultak a megálló felé. Pont mikor odaértek érkezett be a busz is, mivel én néhány méter távolságot tartottam tőlük, rohannom kellett, hogy én is elérjem. A leghátsó ajtónál szálltam fel kapucnival a fejemen. Lehet, hogy egyre gyanúsabban néztem ki, de muszáj volt eltakarom az arcomat. Csak pár megállót mentünk, majd velük együtt én is leszálltam a buszról és vártam egy kicsit, hogy ismét lemaradjak. Továbbra és észrevétlenül követtem őket, míg valaki meg nem ragadta a karomat.

-Te vagy az Matt? -hallottam meg egy ismerős hangot.

-Te meg mit keresel itt? -csodálkoztam el azon, hogy itt találkozok vele. Gyorsan fejemet Jeremyék irányába kaptam, de már nem voltak ott. Elvesztettem őket.

-Itt vannak a legjobb Plázák. És te mit csinálsz itt? -Érdeklődött Kathlen az itt létemről. Gyorsan körbenéztem és megláttam egy hangszer üzletet.

-Csak jöttem új erősítőt és gitár húrokat venni. -hirtelen jobb nem jutott az eszembe. Nem mintha tényleg nem jönne jól az új felszerelés, de nem ezért jöttem.

-Oh. De hát hozzátok közelebb is vannak hangszerbolt.

-Ahogy hozzád közelebb is vannak Plázák. -vágtam vissza

-Igaz, de ez itt a legjobb a városban.

-Ahogy ez is a legjobb hangszer bolt a városban. -és ezt nem csak úgy mondtam, tényleg ez a legjobb, csak azért nem jártam még itt, mert marha drága.

-Akkor elkísérlek. -nem jöhet velem, akkor meglátja, hogy nem veszek semmit, mert nincs rá pénzem.

-Egyenlőre csak nézelődni jöttem. -jelentem ki.

-Oké. Akkor elmegyek veled nézelődni és te cserébe eljössz velem ruhát venni. Megmondhatod melyik áll jobban. -hát ez remek. Még egy shopping körútba is bele csöppentem. -Megmondhatod melyik farmerben a legjobb a fenekem. -kacsintott rám.

Ez már mindjárt jobban tetszett. Rámosolyogtam és kézen fogva elindultunk a Plázába. Azt mondtam nem olyan fontos most gitár húrt nézni, inkább nézzünk neki ruhákat, aminek nagyon megörült. Végig rángatott ezer szatyorral a kezemben a Pláza összes boltján. Értem én, hogy jó látványban lehet részem, de ez nem adja vissza az időmet, amit arra pazaroltam, míg megvárom, hogy választ két teljesen ugyanolyan farmer között.

Már besötétedett mire hazaértem, mert úriember módjára haza kísértem a barátnőmet. Egyedül mégsem mászkálhat a városban este, ennyi zacskóval. Nagyon elfáradtam. Ledőltem a nappaliban a kanapéra és belefúrtam a fejem az egyik díszpárnába. Beka még nem ért haza. Senki nem volt otthon, nagy csend uralkodott a házon, ezért be is aludtam a kanapén. Arra riadtam fel, hogy Beka vihogva lép be az ajtón. Na és ki volt vele? Naná, hogy Jeremy. Nagy nehezen feltápászkodtam az ülőgarnitúráról és odamentem hozzájuk az előszobába.