A huszonegy éves Sydney Way már három éve a lábát sem tette be Jacksonvillebe. De egy nap, az édesanyja váratlan elhalálozása miatt nincs más választása, mint visszatérni. Épphogy átlépi az államhatárt, de egyből megbabonázzák az emlékek. És minden...
A fejünk felett összecsaptak a hullámok és nem tudtunk mit kezdeni ezzel. Könnyes szemekkel ücsörögtem otthon. Anyáéknak újra el kellett utazniuk, mire mi visszajöttünk New Yorkból, így most is egyedül vagyok. Jó ideje nem voltam egyedül. A hangrögzítőm viszont tele volt. Mindegyik Jack volt.
"Sydney, kérlek ne csináld ezt. Megoldom ígérem! Csak gyere vissza!"
"Sydney, most beszéltem az ügyvéddel és meg lehet ezt oldani, csak egy kis idő kell."
"Sydney legalább hívj vissza! "
"Sydney, szeretlek, és ez többet ér mindennél."
"Sydney..."
Minden üzenet egyre reménytelenebbül hangzott. Semmihez nem volt kedven, még létezni sem. Arra eszméltem fel, hogy Joseph szinte feltépte az ajtómat.Körbekémlelte a szobát és mikor kiszúrt felkapott és a vállára dobott. Még sikítani sem volt időm. Csupán ficánkoltam és a hátát vertem, de ez sem változtatta meg a döntését miszerint le fog vinni.
Egyszer csak lerakott és szemben találtam magam Jack-vel, aki próbált egyensúlyt nyújtani nekem. Meglepettségemben egy kicsit hátraugrottam. Josephre néztem, aki láthatóan ingerült volt.
- Ti jártok? - kérdezte. Egy pillanatra lefagytam, de egyből válaszoltam.
- Nem! - mondtam. A baj csak az volt, hogy Jack ugyanakkor szólalt meg, de ő azt mondta igen. Összevontam a szemöldökömet. Jack nem tántorított. Joseph pedig úgy nézett ránk, mintha elhagytuk volna a maradék agyunkat is.
- Most akkor mi van? - akadt meg.
- Jártunk. - segítettem ki, most Jack ugyanazt az igét mondta, csak jelen időben. Hogy az a...
- Most akkor mi van? - kérdezte Joseph egy kicsit dühösen.
- Jella terhes - mondta Jack. Joseph teljesen elképedt néhányat pislogott, majd sitty sutty rájött. Lassan leesett neki a szita, majd kevésbé elegánsan eltátotta a száját.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
És így ment ez. Pár órán át elmagyaráztuk Josephnek a helyzetet, aki elég sokszor csinált drámai dolgokat. Például felkiáltott, meg fejbe vágta Jacket azt motyogva, hogy balfasz. Végül lecsillapodott és megölelt. Kiment a kocsiba és adott tíz percet nekem és Jacknek a búcsúra.
- Sydney, nagyon kérlek, ne tedd ezt. Megoldjuk. - mondta. Könnyes szemekkel megráztam a fejem.
- Jack, annak a gyereknek te vagy az apja...
- Csak valószínűleg! - javított ki.
- Akkor valószínű, hogy szakítunk. Akkor valószínű, hogy nem akarom, hogy csődben végezd. Valószínű nem akarom, hogy utáljon a gyereked és valószínű, hogy innentől mindennek vége.
