S.O.S. Rosszfiúk a láthatáron (Befejezett)

30.Rész

-Hagyjátok abba!-szóltam oda.

-Így lesz a legjobb..-gondolkodott el Matt is.

-Nem, nem jó. Ki fognak zárni a versenybõl.-háborodott fel Mike- és garantálom, ha nem szeded le a posztot, megkeserítem az életedet.

-Elég keserves volt nekem veled ez az 1 év.-mondtam õszintén a szemébe.

-Meglátjuk Hanna, meglátjuk.- mondta szemrehányóan.-jah, és sok boldogságot, biztos nem tartanak majd ribancnak, hogy már is van valakid..-gondolkozott hangosan.

-Nincs senkim! Csak egy nagyszerû barátom!-védtem Mattet, habár pontosan tudtam, Mike leleplezése közelebb hozott minket, mint terveztük.

-Na Matt, haver, úgy látszik viszonzatlanod van. jah és csak úgy mondom. Nekem már megvolt.-vont vállat Mike.

Szavait nem vettem magamra. Leperegtek rólam. Tudtam azért mondja, hogy felidegesítsen minket. Úgy láttam, Matt is túltette magán a beszólásán. Pedig pontosan tudtam, hogy legszívesebben nekimenne.

-Na, csao lúzerek-köszönt el hangosan becsapva maga mögé az ajtót.

-Szerintem elmebajos.-törte meg a csendet elsõként Matt.

A beszólásán nevettünk egyet.

-Amúgy, hazudtam.-közölte Matt, egyértelmûen Mike utalására értve.

-azt hiszem én is. közöltem, és szintén nem néztem rá.

Ezen megint felnevettünk.

Aztán léptünk tovább egy másik, teljesen értelmetlen témára, míg végül a zebrák étkezésénél lyukadtunk ki.

És elkezdett csörögni a telefonom...

-Szia Márk!-köszöntem unottan, a kissé Mike fanatikus bátyámnak.

-Szia, hugi! Hol vagy? Hogy vagy? Láttam a posztot. Elporolom a seggét Mike-nak! Bocs, hogy nem hittem neked!-fakadt ki a bátyám.

-Márk, semmi gond! Matt-tel vagyok, elütjük az idõt.

-Szerintem ma még ne gyere haza.

-Hogy-hogy?-kérdeztem meglepve.

-Feltûnõen sokat járnak mostanában erre a sulidból..

-Jaj, ne már! Jó, megbeszélem Matt-el.-adtam be a derekam.

-Okés, bár nem bírom a srácot!-jött ki belõle a testvéri ösztön.

-Neked nem is kell, elég ha én kedvelem.

-Hanna, ez mit jelent? Hanna..

És leraktam. Ezzel ellesz egy darabig.

-Matt, itt aludhatnék még ma is? Elég sokan járnak a környékünkön..-adtam az utalást.

-Persze.-vonta meg a vállát Matt.

-És... úgy mint elõzõ este?-kérdeztem bujkáló mosollyal.

-Hát én szeretnék rád vigyázni. Sosem tudni milyen dolgokra képes egy ilyen pszihopata. Mág az is lehet este visszajön. Szóval, Hanna, kénytelen vagyok rád vigyázni, és ezt egy másik szobából nehezebb lenne.-felkapott az ölébe és nevetve elindultunk a második szinten lévõ nagy hálóba.

És újabb rész is jön, a héten a ha szavaztok sokat!