Szalagavató after (puf)

Szalagavató After

Hogy hogyan kerültek Csele ágyába, arra nem emlékszik.
Az még megvan, mikor a Körcsarnokban keringenek, ujjai az ujjaira kulcsolva, tenyere a karcsú derékra simul a vagyonokat érő öltöny szövetén, sok százan voltak ott, és ő mégis csak azt hallotta, ahogy Csele szíve dobog az ő mellén.
Hónapok óta úgy csináltak, mintha a szalagavató semmi lenne, mintha nem számítana, hogy a szomszéd lányiskolából kellett párt választani, és a Csoma-ikernővérek szőke és barna fürtös feje nem csak úgy mellékesen magasodna kettejük között.
Hónapok óta csináltak úgy, mintha az ügyetlen csókok és ölelések, amit kapualjakban, városligeti padon váltottak, csak afféle szeszély volna, amit akármikor le tudnak állítani.
Azonban mikor a ruhapróbán Csele megjelent előtte a tökéletesen az alakjára simuló öltönyben, vonalzóéles pontossággal megkötött nyakkendőjében, Csónakos nem érezte többé, hogy le tudna állni.
Mintha lázas álomban lenne, úgy táncolta az angolkeringőt a Csoma Laurával, és csak Cselét látta maga előtt, ahogy a másik sorban kedvesen lemosolyog Csoma Réka szemébe, majd összetalálkozott a pillantásuk, és a saját vérét hallotta dobolni a fülében.
Aztán a végén felkérte táncolni, és Csele ünnepélyes komolysággal bólint, de az ajkán ott játszik a mosoly.
Amikor magához vonja, érzi, hogy a bőre forró, az arca lángol.
Kötelező körök, a család, a barátok, a gratuláció, és ezer kényszeredett mosoly kiállása után, éveknek tűnő, hosszú idő után úgy megy Cselével, mint valami holdkóros, aki meg sem kérdezi, hogy Csónakos náluk alszik-e, mert olyan természetesnek veszi, hogy - igen.
....Hogy hogyan kerültek Csele ágyába, arra egyébként nem emlékszik.
Az öltöny a szék karfáján az íróasztala előtt, annyi édes gyengédséggel vetkőztette ki belőle, hogy egy gyűrődés sem esett rajta. Az inge, az ing az más kérdés, az még mindig rajta van, csak elől gombolta végig türelmetlenül, minél többet akart érezni a bőréből, és Csele hosszan felsóhajt, amikor Csónakos ujjai először simítanak végig a mellén, a hasán, szándékos érzékiséggel.
Csónakos akarja őt, úgy akarja, ahogy még embert soha, már nem csak a lelkét, nem kellemes barátságát, incselkedő humorát, a tréfálkozó szikrákat a szembogarán, most már a teste is kell, csupa ideg, csupa finom izom, forró teste, a bőre, és minden apró nyirkos verítékcsepp rajta, és a szája kell, a szája.
Ez most másmilyen csók, mint amit a mozi jótékony sötétjében kóstoltak egymás ajkáról. Ez a csók birtokba vesz, és követel, Csele halkan felnyög, és Csónakos befogja a száját a tenyerével.
Másik kezével a nadrágon babrál, Csele már kőkemény, és erre hevesebben dobog a szíve.
Mert hát ő ugyanúgy akarja.
Kicsit azért izgul, mert a sajátján kívül még sosem fogta a kezében másét, fél, hogy zavarba jön, hogy idegen lesz, de mikor bátorságot vesz magán, és csuklóig elmerül Csele nadrágjában, egy csapásra elmúlik minden idegessége attól a sóhajtól, és attól a mozdulattól, ahogy Csele hátraveti a fejét, és lecsukódik a szeme élvezetében.
Lassan simogatni kezdi, lágyan, és minden idegvégződésével arra koncentrálva, hogy a másiknak jó legyen, Csele forró, és lüktet a kezében, és nem tudja levenni a tekintetét a fiú csinos vonásairól, bőre fehérsége dereng a félhomályban, a függönyön átszűrődő utcafény világos fénypöttyöket szór az élvezettől kisimult arcra.
A nyaka simasága kínálja magát, Csónakos ráhajol, és rátapasztja az ajkát.
A nyelvét futtatja végig rajta, érzi a száguldó vér ritmusos lüktetését, és szívja, szívja magába az élvezetet, hogy neki ezen a csodálatos testen most mindent szabad.
Azt akarja, hogy ezt mindenki tudja.
Apró mozdulatokkal halad Csele nyakán, nem gondolkodik, csak szívja magába az ízét, az illatát, és Csele már a saját száját fogja be, úgy nyöszörög.
Ez meg fog látszani holnap, jegyzi meg elhaló hangon, de Csónakos csak annyit mond rá, hogy tudja, és azt akarja, hogy mindenki lássa, hogy Csele az övé lett ezen az éjszakán.
Érzi Csele izgatottságán, hogy a vágytól fűtött hang még jobban felizgatja, szabályosan a kezének feszül, karcsú ujjai a vajúdó vágy ügyetlenségével próbálják lecibálni Csónakosról is az inget. Ő elkapja a kezét, és megcsókolja egyesével az összes ujját.
A kintről derengő fényben is látja maga alatt Csele testének körvonalait, a finom, csinos kis Csele, az övé, egyedül az övé, és ő látni akarja ezt a mindent elsöprő csodát.
Keze az éjjelilámpa kapcsolója után tapogat, és mikor megtalálja, Csele meglepve hunyorog, szempilláján könnycsepp hintázik, az élvezet könnye.
Látni akarlak, közli Csónakos ellentmondást nem tűrve, és elmosolyodik, ahogy meglátja Csele nyakának hibátlan bőrén ajkának lilásvörös nyomait.
Mi az, kérdezi Csele, keze Csónakos kezére siklik, és sürgető mozdulattal biztatja, hogy szabadítsa meg a nadrágjától, amit nem is kell kétszer kérnie.
Ha látnád, milyen gyönyörű vagy, feleli Csónakos rekedten, Csele most már teljes meztelenségében fekszik vele az ágyban, és lassan ő is kibújik a ruhájából. Rajtad van a jelem.
Csele az ajkába harap, és Csónakos ölére siklik a tekintete, most már ő is meztelen, és Csele mindennél ékesebb bizonyítást nyer arra, hogy Csónakos mennyire akarja őt.
Akarsz engem, mondja ki hangosan is, az édes kis Csele, most évődő, mint egy szajha, és Csónakos hipnotizálva bólint.
Akarlak, visszhangozza engedelmesen, mindennél jobban akarlak, és akkor Csele felkönyököl, és Csónakos izgatottságához ér.
Ezt már rég ki akartam próbálni, vigyorog Andrásra, és odahajol, és Csónakos nem akarja elhinni, ami következik, de fél pillanat az egész, és Csele már a szájába is vette, most neki kell két kézzel befogni a saját száját, majdnem elkiáltja magát döbbenetében, és Csele olyan izgató és kényeztető, ahogy előremozdul a feje, a nyelve, az ajka, Csónakos megpróbálja szabályozni a saját légzését, és élvezi, annyira, hogy kisvártatva muszáj eltolnia Csele fejét.
Ezt most hagyd abba, kicsim, mondja fátyolos hangon, és Csele láthatóan beleremeg a becézésbe.
Szeretlek, feleli, és megcsókolja Andrást, ő megborzong, ahogy saját ízét megérzi a nyelvén. Nagyon mocskosnak érzi magát tőle, és ez nagyon izgató, Csele az arcát, a nyakát csókolja, éhes követelőzéssel, aztán beleharap a nyakába.
Mit csinálsz, te vadember, susogja Csónakos, a hirtelen fájdalom csak még jobban feltüzeli az érzékeit, és a fülén érzi Csele vigyorát. Nem felel, csak harapja, erősen, fogai mélyen Csónakos bőrébe vájnak, és ez annyira hihetetlenül izgató, hogy Csónakos fél, hogy még azelőtt lesz vége az egésznek, hogy elkezdhették volna.
Te is meg akartál jelölni, válaszol végül Csele, én is meg akarlak téged.
Csónakos felnyög, és a párnára dönti a fiút.
Akarlak, közli vele, benned akarok lenni, és Csele bólint, mert ő sem akar mást, csak Csónakost érezni magában, minden porcikájában csak őt, és nagyot sóhajt.
Megforduljak, kérdezi egy fokkal bátortalanabbul, valószínűleg ő is a pornóoldalakon szocializálódott ilyen tekintetben, de Csónakos megrázza a fejét.
Akarom látni közben azt a gyönyörű arcodat, feleli, a szemedbe akarok nézni közben, szóval maradj csak így, csak az egyik lábad… Igen.
Csele egy kicsit remeg, miközben Csónakos ujjai becsúsznak a testébe, megrándul, megfeszül, és Csónakos nem győzi nyugtatni, szerelmes szavakat suttog , és lassan, finoman mozdul a csuklója, ki-be siklanak az ujjai, Csele szeme lecsukódik a fájdalmas élvezettől.
Nézz a szemembe, kicsim, súgja Csónakos, és megcsókolja Csele bokáját, amit a saját vállára támasztott, miközben megteszi az előkészületeket, és nagyon mosolyog, mikor Csele az éjjeliszekrénye felé bök, és kiderül, hogy tart benne óvszert.
De akkor nevet igazán, mikor egy bontatlan tubus síkosító is előkerül.
Ne röhögj, szól rá tettetett bosszúsággal Csele, már olyan nagyon régen vártalak. Inkább gyere már, kérlek, kérlek András, magamban szeretnélek, én…
Aztán már nem beszélnek, mert Csónakos úgy ítéli, eljött az ő ideje. Ügyetlenkedve felhúzza a gumit, a síkosítót lassan keni, hogy legyen ideje felmelegedni, aztán lassan végigcsókolja Csele testét, újabb és újabb nyomokat hagyva a hófehér bőrön, és százszor elmondja, hogy mennyire gyönyörű, hogy a természetes feszültség kicsit lejjebb ülepedjen a fiúban.
Fogja a derekát, miközben nagyon lassan beléhatol, lassan, még lassabban, Csele arca megfeszül, de Csónakos tartja az ígéretét, és végig a szemébe néz közben, annyira szűk és annyira forró, hogy úgy érzi, mindjárt elájul, szeretlek, szeretlek, hajtogatja, olyan nagyon finom vagy, olyan jó érzés benned lenni, édesem, drágám, szerelmem.
Csele nyakán vöröslik az ajkának a nyoma.
Amikor teljesen benne van, megáll egy kicsit, elszámol háromig, mert fél, hogy ha megmozdul, azonnal vége lesz.
A jel az, amikor Csele a lázas önkívületben megmozdítja a csípőjét.
Lassan kezd el mozogni, orrában Csele illatával, tekintete fogva tartja az övét, és nem is tudja, mit lát a hatalmasra tágult zöld szemekben, talán semmit nem lát, feneketlen mélységet, amibe belezuhan.
Keze Csele izgatottságához nyúl, lágy mozdulatokkal kényezteti, ő pedig elfeledkezve magáról, egyre hevesebben mozdul.
Csele omlik atomjaira először, hibátlan, karcsú teste ívbe feszül, úgy beleharap a saját ajkába, hogy ne ordítson, hogy kiserken a vére, és ez megint olyan izgató látvány, hogy Csónakos is követi, megfeszül, aztán elernyed, és remegve élvez el.
Aztán kihúzódik Cseléből, az óvszer a pedálos kiskukában landol, és kimerülten rogy Csele testére.
Nagyon szeretlek, súgja félálomban a fiú fülébe, és Csele válaszul lustán megcsókolja.
Elalszanak egymás karjában.

Másnap a reggelinél Csele arca leheletnyit megfeszül, mikor helyet foglal az asztalnál, és mindkét fiú felhajtva viseli az inge gallérját.