Feladom!

34. rész- Más

MATT SZEMSZÖGE

Mióta Beka hazajött megváltozott. Nem beszélget velem. Történhetett vele valami a táborban, amit nem mond el nekem. Szinte sosincs itthon főleg akkor mikor Dina átjön. Úgy vettem észre Dinával sem jön ki valami jól, de szerintem csak rajta tölti ki a mérgét. A legutóbbi veszekedésünkből megtanultam, hogy erőszakkal úgy sem tudom kihúzni belőle az igazat, meg kell várnom, amíg ő akarja elmondani.

Azt hittem ha elkezdek Dianával járni nem fog érdekelni mi van Bekával, nem fogok folyton rá gondolni, de pont az ellenkezőjét értem el, mivel most az időm nagy részét Dina foglalja le még jobban hiányolom Bekát és vágyom a társaságára. Pedig Dina egy igazán tökéletes lány. Mintha csak a másik felem lenne,leszámítva egy-két apróságot, mégsem érzem ugyanazt, amit Bekával. Diana egyszerűen más.

Megmutattam neki a zenénket és azt mondta ez a zene nem az ő műfaja, de ha meg akarok mutatni egy számot neki, azt bármikor meghallgatja. Ez nagyon kedves volt tőle, de ha megmutatom akkor érdekel a véleménye is és ha nem szereti a zenémet, pozitív visszaigazolást nem kaphatok tőle. Ennek ellenére mégis kikértem a véleményét az egyik dalról, amin mostanság dolgoztam. Azt mondta tökéletes volt, de tudtam, hogy csak kedvességből mondta. Mikor Bekának mutogattam a dalaimat ő mindig megmondta, hogy melyik rész volt jó és melyik rossz.

Aztán elvittem az árkádba az egyik randinkon. Meghívtam egy léghoki meccsre, először nem akart, de a két szép szemeimmel meggyőztem, csakhogy nem volt benne semmi kihívás. Sorban lőttem a gólokat és a végén besértődött, hogy miért nem fogtam vissza magam legalább egy kicsit. Megmagyaráztam neki, hogy ahhoz vagyok szokva, hogy Beka szarrá ver, így megbocsátott. Egyedül azért nem zavart a hisztije, mert tényleg nem figyeltem rá eléggé, elvégre ő nem Beka. Valójában én sem vagyok egy angyal, arra kényszerítem vele magam, hogy elfelejtsem Bekát. Én tényleg úgy éreztem, hogy bele tudnék szeretni Dinába és lehet ha hamarabb találkozom vele meg is történt volna, de így nem.

Legközelebb moziba vittem, mert az olyan semlegesnek tűnt, amit mindenki szeret. Diana ragaszkodott, egy horrorfilmhez, ezért beültünk az Az című filmre. Örülnöm kellett volna, hogy találkoztam végre egy olyan lánnyal, aki nem pisili össze magát az ijesztő filmektől, de nem tudtam. Mikor Bekát néha-néha rá tudtam venni egy horror film megnézésére mindig hozzám bújt, mikor megrémült. Ez hiányzik. De tudtam ha Dina hozzám is bújt volna, akkor sem lenne semmi másképp, akkor is Bekára vágynék.

Amikor nálam töltöttük az időt, úgy hogy a családom is otthon volt, nem is engedte, hogy hozzáérjek. Nem szeret mások előtt enyelegni. Szinte már túl jó lány. Ez akkor volt a legrosszabb mikor Beka egy szobában tartózkodott velünk, amellett, hogy így még jobban meg akartam érinteni Bekát és pót cselekedetként mindig Dinát érintettem meg, aki meg elhúzódott tőlem, Beka még bunkó is volt. Különösebben nem csinált semmit, csak figyelmen kívül hagyott minket. Dina folyamatosan próbálkozott vele beszélgetésbe elegyedni, hogy eltüntesse a kínos csendet, de levegőnek nézett minket. Ha hangot is adott ki az csak akkor volt, mikor nem rá figyeltünk hanem egymásra és egy-egy mondatnál felhorkantott. Bár ezt viszonylag ritkán kellett eltűrnünk, mert ha itt tartottuk a randit akkor elment valahova és késő estig haza sem jött. Ami a legrosszabb ez Dianának is feltűnt.

-Szerintem utál. -mondta ki végül miközben kézen fogva sétálunk a házuk felé, ugyanis úriember módjára nem hagyhatom, hogy egyedül sétáljon haza sötétedés után.

-Dehogy utál, csak... szerintem történt valami a táborban, amit nem mond el. -próbáltam megnyugtatni, úgy hogy én magam sem voltam benne biztos, hogy csak az lenne a baja. Elképzelhető, hogy nem kedveli Dianát, Kathlent sem kedvelte. Beka valahogy nem jön ki a barátnőimmel. Diana bizonytalanul rágta az ajkát így gyorsan adtam neki egy megerősítést. -Egész biztos.