42. rész- Kikészülök

17 4 0
                                    

MATT SZEMSZÖGE

Mondtam már, hogy szerencsétlen vagyok? Csak mert rohadtul az vagyok. Mondjuk ez a "szerencse" kifejezetten az elmúlt egy hétben talált meg. Mikor eldöntöttem, hogy megadom Bekának a teljes boldogságot és nem közeledek felé, folyamatosan olyan helyzetekbe keveredek vele, hogy alig bírom visszatartani magam.

Először is volt egy lemeze az összes dalommal és mindenek tudta a szövegét kívülről. Létezik ennél csodálatosabb dolog a világon? Teljesen elvarázsolt vele.

Másodszor ott volt az a ruha vásárlós eset. Mintha szándékosan akart volna kínozni. Az első ruhánál, amikor felhúztam a cipzárt tényleg azt hittem, hogy neki rontok, de sikerült visszatartanom magam. Azt követően megpróbáltam a lehető leghűvösebb maradni, hogy tudjam magam türtőztetni. Aztán megjelent abban a dögös fekete ruhában. Sunyiban elkezdtem csipkedni a bőröm, hogy az a fajta fájdalom elterelje a figyelmemet arról a fájdalomról, hogy nem érhetek hozzá és nem teperhetem le.

Ezek után jöttek a jobbnál jobb esetek. Beka mindig a hozzám legközelebb lévő helyre ült le és szinte hozzám simult. Mintha azt kérlelte volna öleljem már át. Mostanság erőszeretettel felejt el ruhát vinni magával a fürdőszobába, így csak egy szál törülközőben megy át a szobájába. Ahányszor megláttam a falba tudtam volna verni a fejem. Komolyan, felért egy kínzással. De még mindig tartom magam ahhoz, hogy Bekának most boldogságra van szüksége, amit úgy kaphat meg ha tovább lépek.

De ezt a döntésemet nem könnyítette meg mikor egyik este arra ébredtem fel, hogy bemászott az ágyamba. Nem volt rajta más csak egy nagyjából semmit takaró short és egy testhez tapadó trikó. És így feküdt be az ágyamba! Hozzám bújva! Képzelhetitek mennyit aludtam. Mondhatjuk még ezt semminek, ahhoz képest, amit reggel csinált. A kevés alvás után arra kellett ébrednem, hogy a keze a pólóm alatt volt, a lábát átvetette csípőmön és a fejét teljesen belefúrta a nyakamba. Minden egyes lélegzet vételével tovább piszkálta a benne elzárt oroszlánt. Ezt követően elkezdett nyögdécselni meg dünnyögni. Abban a pillanatban másztam ki alóla és menekültem ki a saját szobámból. Aztán megjelent az én egyik pulcsimban, amiben szinte eltűnt. Azt a hatást keltette, mintha nem lett volna alatta semmi. Úgy döntöttem, hogy a továbbiakban nem szabad otthon maradnom, mert a dolgok veszélyessé válhatnak. Összeszedtem a cuccaimat és elmentem, estig haza sem mentem.

Egyik nap arra értem haza , hogy Beka cica gatyában feszített egy létrán és polcokat törölgetett. Na igen. A létrának köszönhetően pont szemmagasságban volt formás feneke. A szoba legtávolabbi pontjából figyeltem őt, nem tudom mért nem mentem fel, mikor megtehettem volna, de amikor láttam, hogy megremegett a lába alatt a létra első dolgom volt oda rohanni és elkapni. Nem akartam, hogy leessen, de így is azt éreztem óriási hibát követtem el. Nyakam köré fonta kezeit és perceken keresztül bámultunk egymás szemébe. Nagy küszködések árán sikerült letennem és otthagynom.

Aztán jött istencsapása. Jelen esetben Roxi, aki kapott a nagymamájától belépőjegyeket a téli strandra. Elég jegyet kapott ahhoz, hogy mind el tudjunk menni. Belementem, elvégre mi történhetne. Semmi. Hát baromi nagyot tévedtem.

Az elején minden rendben ment, azt leszámítva, hogy szerintem Beka direkt nézett ki olyan jól fürdőruhában, hogy azt már büntetni kéne. Szinte biztos voltam benne, hogy lassítva mozgott, mint a Baywatch-ban. Bár lehet, hogy csak én képzeltem túl a dolgot. Ezen még túl tettem magam, de azon, hogy Beka az egyik pillanatról a másikra elkezdett megmászni, mint egy fát és a nyakamba ült, azt már kicsit nehezebb volt. Mire észbe kaptam, hogy egyáltalán mi történik a fejem Beka lábai között volt. Nem akartam még ennél is jobban érintkezni vele, de rám visított, hogy fogjam meg, mert nem akar leesni. Valami oknál fogva, egyből engedelmeskedtem neki, és kezeimet selymes combjára tettem. Izabella is felmászott Ryan nyakába és megpróbálták egymást lelökni. Közben én gondolatátvitellel jót beszélgettem arról Ryannel, hogy kikészülök. Persze ő csak röhögött rajtam.

Feladom!Where stories live. Discover now