-kérem, tegyenek át másik osztályba! - szinte már könyörgött a fiú, az unott arcú hölgynek aki a számítógépének képernyőjét vizslatta továbbra is.
-ugyanmár. kérem, csak lehet valamit tenni! bármit megteszek. - sóhajtott nagyot, majd beletúrt sötét tincseibe.
-bármit? - a hang ekkor nem a nőtől jött. hyungwon lassan elkezdett megfordulni a hang irányába, majd az előtte álldogáló fiúra pillantott.
még sosem látta őt, ezért fogalma sem volt hogyan kéne reagálnia. az ismeretlen fiúnak szőkére volt festve a haja, s karjait összefonta maga előtt amint hyungwon szemeibe nézett.
-tudok segíteni. - húzta halvány mosolyra ajkait az ismeretlen srác.
hyungwon furcsán érezte magát, ahogyan egymást vizslatták. mintha az idő is megállt volna abban a pár pillanatban.
-látja, legalább valaki tud magán segíteni. - törte meg a csendet az ott dolgozó nő, majd lassan felállt székéből és unottan elsétált egy ajtó felé.
-miért akarsz másik osztályba jelentkezni? - kérdezte a szőke, miközben tett pár lépést hyungwon felé.
a fiú egy kicsit elgondolkodott, vajon érdemes elmondani az okot a szőke srácnak. ám végül nagy levegőt vett, majd nekikezdett.
-kiközösítenek a többiek. nem illek közéjük és néhányan piszkálnak is. - nézte a földet az idősebb.
-az egyke fiú sztorija aki mindig a hátsó padban ül, feketét hord és szomorú zenéket hallgat, huh? - mosolyodott el egy pillanatra, majd folytatta- szívesen segítek. de csak egy feltétellel. - a fiú kuncogni kezdett, amint egy kis félelmet látott a másik arcán.
-mi a feltétel?
-lefekszel velem. - harapta be ajkát, miközben felhúzta jobb szemöldökét.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
