A kezdet

3.3K 46 4
                                    

Hűvös decemberi nap volt. Fáradtan értem haza, a suliban 8 órám volt, abból négyen dolgozatot írtam és még edzésre is el kellett mennem, mivel a hétvégén verseny lesz. Anya vett rá a szertornára, régen ő is csinálta és elég jó volt benne. Nekem is szép eredményeim voltak.

Leszálltam a buszról és zenét hallgatva elindultam hazafelé. Lewis Capaldi hangja mindig megnyugtatott, ma valahogy mégis másképp éreztem, mikor a dalait hallgattam. 

Megálltam az ajtó előtt és a táskámban elkezdtem keresni a lakáskulcsot. Nagy nehezen megtaláltam, viszont kiesett a kezemből, egyenesen anya kaktuszai közé.
-Nagyszerű. - morogtam és kedvtelenül a szúrós növények közé nyúltam.

A telefonommal megvilágítottam a kulcslyukat, hogy beletaláljak, mivel a sötétben már nem láttam, majd elfordítottam a kulcsom és kattant a zár. Végre itthon vagyok.

-Anyu! Megjöttem. - semmi válasz. - Steven?
-Nincsenek itthon. - lépett elő James a konyhából.
-Jézusom. Megijesztettél. - ugrottam hátra és a táskám a földre esett. 
-Sajnálom. Nem akartam. - lépett oda mellém és megsimította a karom. - Jól vagy?
-Aha. Persze. Nincs semmi gáz. Hova mentek anyuék? - kérdeztem, miközben pakoltam vissza a kiesett könyveim, tamponjaim és ajakápolóm a táskámba. 
-Vásárolni. - felelte és lehajolt, hogy segítsen nekem, a tampont figyelmesen elkerülve. 
-Oh. Oké.. Én most felmegyek a szobámba, ha nem gond.
-Ja nem dehogy. Menj csak. Összedobok valami kaját. Te is kérsz? - kérdezte.
-Aham. Szólsz ha kész?
-Persze. - mosolygott rám James és visszament a konyhába.

 Villámgyorsan felszaladtam a lépcsőn és becsuktam magam mögött az ajtót. James. Ki kéne vernem a fejemből. A tesóm. Vagyis, mostohatesóm, de akkor sem gondolhatok rá egész nap, nem ábrándozhatok arról, hogy megcsókol, arról, hogy milyen lenne vele. Nem lehet. 

 Leültem az ágyra és bekapcsoltam egy válogatást a Spotifyról. A hangszórón elég hangosan szólt a zene, így a fürdőben is hallhattam.  Elmentem zuhanyozni, mivel az edzésen megizzadtam. Percekig álltam a zuhany alatt, jól esett a meleg víz. Lemostam magamról a kókuszos levendulás tusfürdő habját, majd a puha, lila törölközőm magam köré tekerve, kiszálltam a zuhany alól és visszamentem a szobámba. 

-Lisa, kész a kaja csak gondolom a hangos zene miatt ne... - nyitott be James, mikor egy szál bugyiba voltam. - m.. Hallottad. 
-Jézusom. - sikítottam és magamra kaptam a törölközőm, de akkor már mindegy volt.
-Sajnálom, kopognom kellett volna. - mondta, majd becsukta az ajtót és hallottam ahogy lemegy a lépcsőn.

 Villámsebességgel felöltöztem, magamra kaptam a melegítőm meg egy pulcsit. Becsuktam magam mögött a szobám ajtaját és lementem utána a konyhába.

-Nézd, Lisa tényleg sajnálom. - mondta mikor meglátott.
-Semmi baj. Meg se történt. - mosolyogtam rá és leültem az asztalhoz.

 Néma csendben ültünk tovább, elfogyasztottuk a spagettit amit James összedobott, majd hirtelen megszólalt.

-Nem nézünk meg egy filmet? Ma letöltöttem egyet és gondoltam, ha van időd..
-Persze, szívesen. - mondtam elpirulva.
-Most miért lettél ilyen vörös? - kezdett cukkolni.
-Én? Nem is vagyok az.
-Talán zavarba hoztalak valamivel? - húzta félmosolyra a száját.
-Nem.. Engem.. Nem. - dadogtam.
-Áhh. Értem. Akkor menjünk filmezni.

 Felálltunk az asztaltól és a nappaliba mentünk. Én lehuppantam a kanapéra és jól betakaróztam, ameddig ő behozta a popcornt és elindította a filmet. Leült, szorosan mellém és  a karját a fejem mögé helyezte.

-Ez olyan fura. - mondtam, nagyjából 15 perc után.
-Mi? - kérdezte értetlenül.
-Hát, hogy így vagyunk.
-Zavar? Akkor ülök másképp.
-Nem. Tetszik. Maradj csak. - pillantottam fel és rámosolyogtam. A tekintete elidőzött a számon, amitől automatikusan ráharaptam. Mindig ezt csinálom, mikor zavarba jövök.
-Ne harapj rá. 
-Miért ne? - kérdeztem.
-Mert úgy nem tudlak megcsókolni. - mondta, majd közelebb hajolt és száját a számra tapasztotta. 

 Nem tudtam mit kéne tennem, ösztönből cselekedtem. Annyira régóta vágytam rá. Kezemmel a nyakát kezdtem el simogatni, mire ő az ölébe húzott úgy, hogy a szánk egy pillanatra sem vált szét. Forrón és mohón csókoltuk egymást, teljesen belefeledkeztünk egymásba. Egyik kezét a fenekemre tette, másikkal a hátamat simogatta, úgy szorított magához. 

-El se tudod képzelni, milyen régóta várok erre. - suttogta mikor szétváltunk, hogy levegőhöz jussunk.
-Én is régóta várom. - feleltem, mire újra elmosolyodott és megcsókolt.

 Eldöntött a kanapén és fölém tornyosult. Kezét végigsimította oldalamon, majd a nadrágomba nyúlt.

-James..
-Igen?
-Én még..
-Tudom, óvatos leszek. - mondta. 

 Lehúzta rólam a pólót és csókolgatni kezdte a felsőtestem, mikor egy autót hallottunk ráfordulni a felhajtóra. Anyáék megjöttek.

-Picsába. - mondta és lemászott rólam.
-Mindig a legjobbkor. - néztem ki az ablakon, miközben felvettem a pólóm.
-Később folytatjuk Hercegnőm. - lépett oda hozzám és egy puszit nyomott a számra.

Anyáék beléptek az ajtón.

-Sziasztok. Milyen napotok volt? - kérdezte Steven.
-Egész jó. - válaszoltam, mert idő közben James felment a szobájába.
-És mit csináltatok? - kérdezte anyu.
-Hát én edzésen voltam ma, mert ugye a hétvégén verseny, aztán hazajöttem, James csinált kaját és utána megnéztünk egy filmet.
-Na ez jó. Nem vagy éhes?
-Neem inkább most megyek is aludni, ha nem baj.
-Dehogy baj, menj nyugodtan. Jó éjt Kincsem.
-Jó éjszakát. - mondtam és felvonszoltam magam  a lépcsőn.

*Ding-Ding* Szólalt meg a telefonom. Befeküdtem az ágyba és megnéztem ki írt. James.

-Holnap délután mit csinálsz? 
-Semmit. Miért?
-Akkor érted megyek a sulihoz. A többi meglepi.
-Okés. Izgatottan várom. :)
-Na de most tessék aludni, holnapra kell az energia. ;) Jóéjt Baba.
-Jóéjt. <3

A tesómmal egy ágybanWhere stories live. Discover now