Beléd szerettem!❤️

6

Megpróbáltam közéjük állni,
de a pad társam félre lökött , elvesztettem az egyensúlyom és bevertem a fejem a padba.
- Istem, jól vagy? - hallottam Dorothiyt.
Közbe halottam Penelopét kiabálni a fiúkkal aztán elájultam.

  Mikor felébredtem , már a kórházban voltam. De nem sokra emlékszem.
Kinyitottam a szemem bátyust és a lányokat pillantottam meg.
- Mi történt?- kérdeztem és mindenki oda kapta a fejét.
Jól vagy ?, hogy érzed magad ?,behivjam az orvost? ,faj valamid?- bombáztak a kérdésekkel.
- Nyugodjatok meg ,minden rendben van ! - mondtam.
- Hála Istennek- mondta Dorothy.
- Nyugodtan menjetek haza, nem kell itt ülni velem.
Nem sokat voltam ébren, mivel a fejfájás miatt altatót is  kaptam.
Legközelebb mikor felébredtem , a pad társam ült az ágyam mellett és fogta a kezem.
- Szia , hogy vagy- mosolygott.
- Szia, köszi jól - vettem ki a kezem a keze közül.
- Szeretnék bocsánatot, kérni a történtek miatt.- mondta szomorúan
- Semmi baj , mondtad hogy ne avatkozzak a dolgaitokba, de mégis megtettem.
- Amúgy , Adam vagyok- motatkozott be.
- Sasha!
-Nagyon sajnálom , Sasha- szomorkodott.
- Semmi baj - mondtam és mosolyt erőltettem az
arcomra.- Megkérhetlek valamire?
- Persze, mond csak!
- Megnézed , hogy itt van e....- nem engedte hogy végig mondjam.
- Persze megnézem- állott felfelé.
- De nem is mondtam kiről van szó- néztem rá furán.
- Gondolom a baràtodat, akarod látni.- nézett rám.
- Nekem nincs barátom- jelentettem ki .
- Akkor , ki az a magas fiú?
- Ja ,Toby , ő a bátyám- mosolyogtam.
- Jaaa, megyek megnézem hogy még itt van e.- ment ki  a szobából.
Visszajöttek  ketten.
- Szia ,hugi jól vagy?- ült le mellém Toby.
- Igen jól, ügye anyáéknak nem szóltál?- kérdeztem.
- Még nem , tudtam őket elérni- mondta.
- Ne is szólj , egy szót sem, nem akarom hogy aggódjanak!
- Ahogy akarod - mondta.