Hiccstrid - A szerelem próbatétele

11. Féltékenység

Walland, Tennessee

Hiccup gondterhelt arccal görnyedt a konyha asztal felett, miközben percenként pillantott a falon lévő órára. Ma van a verseny napja, de a tegnapi lelkesedéséből ma reggelre semmi nem maradt, miután Astrid közölte vele, hogy egymás ellen fognak versenyezni. Nem fért a fejébe hogyan tarthatja ilyen kevésre, hogy képes azt feltételezni, hogy utána összejönne az unokatestvérével. Jacky félt Eliottól, amióta két nappal ezelőtt majdnem megverette Hiccupot, és abban a pillanatban is attól tartott, hogy tettlegességig fajulnak a dolgok. Főleg, mivel Astrid nem úgy festett, mint akinek szándékában állna megakadályozni ezt, amennyiben tényleg erre került volna a sor. Így egy cseppet sem volt lelkiismeret furdalása, amikor a lány félreértette az egész helyzetet, és ezen felbuzdulva jelentette be, hogy kiáll Hiccup ellen. A Haddock fiúnak persze erről teljesen más véleménye volt. Bár az elején szerette volna féltékennyé tenni Astridot, azonban az Eliot házában történtek után úgy érezte semmi szükség ilyesmire, csak fel kell nyitni a szemét észérvekkel. A régi Hiccup biztosan a féltékennyé tevést választotta volna, de igyekezett leszámolni a negatív személyiségjegyeivel, és a helyes utat járni. Nem tudná felhőtlenül jól érezni magát Astrid mellett, ha mindennap ott lebegne a szeme előtt, hogy milyen módszerekkel üldözte vissza a kapcsolatukba. Ha a lány vele akar lenni, az azért legyen mert tényleg ezt szeretné.

Most azonban teljesen tanácstalan volt. Mégis mi lehet egy ilyen helyzetben az okos megoldás? Hagyja nyerni? Arra egyből rájönne, mert rajta kívül egyetlen ember van aki ismeri Fogatlan igazi képességeit, és az Astrid. Ha legyőzi, akkor pedig meg fog sértődni, ami egyel több ok lesz arra, hogy gyűlölje őt, ez pedig nem hiányzott a fiúnak. Talán az lenne a legjobb ha el sem indulna ezen a nyamvadt versenyen, de véletlenül sem szerette volna, hogy gyávának tartsák. Ez rossz fényt vetett volna rá mind a riválisa, mind a barátai szemében. Mert teljesen nyilvánvaló volt számára, hogy ez az egész nem Astrid agyszüleménye volt, hanem a drága angol lovagjáé, akit percről-perce jobban gyűlölt. Néha már úgy érezte, hogy nem is ismeri igazán a Hofferson lányt, amiért képes volt leállni egy ilyen szemétládával, mint Eliot.
Elmélkedéséből végül a ház udvarába behajtó autó hangja rázta fel, és egy mély lélegzetvételt követően felállt, és kisétált. A nagybátyja pár napja hívta fel a szüleit, hogy szívesen látja őket egy estére, és akkor Hiccup versenyét is megnézhetik. Akkor még nem tudták, hogy mi történt az egyszem gyermekükkel, ahogy azt sem, hogy Astrid ellen kell majd versenyeznie. Hiccup a tegnap este után kétségbeesve hívta fel Dagurt, és számolt be neki mindenről. A barátja irtózatos haragra gerjedt, és hiába tudta, hogy a Haddock fiúnak most nem a kioktatásra, hanem a támogatásra lenne szüksége, ő mégsem volt képes higgadt maradni. Hamar összebeszéltek hát Valkáékkal, hogy hozzák magukkal a vörös fiút is.
Egy bérelt autó állt Gobber tragacsa mögött, melyből kiszálltak a Haddock szülők. Hiccup megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor a hátsó ajtó egyike is kinyílt. és kiszállt rajta Dagur. Pár másodperc erejéig csak meredtek egymásra, miközben Dagur rosszallóan csóválta a fejét. A gesztenyebarna srác rendesen meglepődött, amikor a másik oldalon is kinyílt a hátsó ajtó.

- Trixie? - motyogta alig hallhatóan Hiccup. A lány feldúltnak látszott, mintha csak egy perccel ezelőtt szerzett volna tudomást mindenről. Odalépett unokatestvéréhez, és szorosan megölelte. Vegyes érzelmek kavarogtak benne, mivel neheztelt is rá, amiért elhallgatta előle mostanáig ezt az egészet. Ugyanakkor sajnálta is, mert jól tudta mennyire szereti Astridot, és bizonyára ezekben a percekben is sajog a szíve ettől az egésztől.

- Annyira sajnálom - suttogta a lány. Hiccup lágyan visszaölelte a másikat, miközben egyre csak a dühös képű Dagurt fixírozta. Vajon mennyi mindent mondott el Trixienek? Remélte, hogy a gyűrűről nem szólt neki.