Tenger a tengerben

The Secret

The Secret

Az éjszakám, és a hajnalom azzal telik, hogy keresgélek a neten Ace, és Colleen után. Elég nehezen találtam bármit is. Tényleg mindketten leszedték a közös dolgaikat a saját netes felületeikről. Viszont arról a bizonyos közös buliról, amit ketten csináltak, készültek felvételek. Találtam egyet, ami felülről, és oldalról lett felvéve. Már legalább egy órája újra-, és újrajátszom a jelenetet, amin Ace Colleen nyakába csókol, ahogy elhalad mellette. Nagyon komoly összhang van közöttük. Látszik rajtuk, hogy egy nagyon összeszokott páros voltak, akiknek jó volt a párkapcsolatuk. Hihetetlen, hogy ennyire szét tudta őket zúzni néhány cikk, meg néhány vélemény. Reggelre már beforgatom magam. Kész. Végérvényesen pörgök, és nem tudok leállni. Chris nem túl lelkesen készülődik, anyám viszi az óvodába. Dylan utánunk nem sokkal jött, tehát még alszik. Kint esik az eső. A hangulatom a mélyponton. Nincs étvágyam, fáj a fejem a kialvatlanságtól. A karkötőmet babrálom. Ace nem írt. Kétlem, hogy bármi is igazán megrázná. Mindig annyira szétszórt. A telefonom felett ülök az étkezőasztalnál, és még mindig azt a mozdulatot nézem, ahogy Ace Colleenhoz hajol, amikor Dylan felébred. A mosdóban már megengedte a zuhanyvizet. Újraindítom a felvételt. Dylan frissen borotváltan, és elég karikás szemekkel kijön, és feltesz egy kávét főzni. Csészét keresgél, meg kávéskanalat.

- Mi van, leharcolt Ace? - kérdezi Dylan álmos hangon.

- Miért nem említetted sosem Colleent? - kérdezek rá vádlón.

- Nem tudtam, hogy Ace kibeszélő-showt tartunk valaha is - jegyzi meg Dylan, és kiméri a cukrot a csészéjébe.

- Colleen szakított vele igaz? Tehát Ace még benne maradt érzelmileg a kapcsolatukban, bár elköltözött - dőlök hátra, és felnézek Dylanra.

- Hát... nem igazán akarok erről beszélni - jelenti ki Dylan.

- Kösz. Nem is vártam tőled mást - fröcsögöm rá, s kihúzom a hajamból a hajgumimat, mert húzza a hajamat, és már fáj.

- Liv... - kávéscsészével a kezében leül velem szemközt. - Csak egyet mondok. Ha karkötőt adott neked, akkor túl van Colleen-on. Ő nem ad csak úgy egy ilyen ékszert valakinek. Ha nem gondolná komolyan veled, nem lenne rajtad - Dylan szemébe nézek. Aztán visszatekerem a felvételt. Eddig nem is figyeltem. De most rákeresek, hogy volt-e Colleen-nal közös karkötője. És...volt. Mindkettejük csuklóján ott van. Az azonos karkötő. Nem olyan, mint a miénk. Az sötétkék madzag volt, és az ezüst horgony kecses ívvel hajlított. Mintha összeszorulna a szívem. Egymás után csippan a telefonunk. Előbb az enyém.

Ace: Breakout Manchester 13:00 Szeretlek! ;)

Dylan telefonja is rezzen, úgyhogy ő is ránéz. Aztán rám.

- Neked is Ace írt?

- Aham.

- Breakout?

- Aham.

- Ebéd után Chrisért megyek az óvodába. - Ebéd után. Az ebéd, Chris ebédje, és már fél tizenkettő van. Tehát Dylannek sietnie kell. Álmos vagyok. Most kivételesen egészen barátságosnak találom azt a szürke kanapét ott a nappali közepén. Egészen jól ellennék ott.

- Öltözz! - szól rám Dylan.

- Meg sem kérdezett - tiltakozom.

- Liv! Vagy vele jössz, vagy velem, dönts! - Dylan elég határozott, úgyhogy megadom magam. Két rövid dudálás jelzi, hogy Ace lent van. Kedvetlenül húzok nadrágot, és cipőt, és csak egy kabátot dobok magamra, plusz újra összefogom a hajam. Ennyire tellik tőlem. Álmos vagyok, és fáradt. Meg beforgott. Dylan zárja az ajtót, a lépcsőház előtt még sietősen rá akarna gyújtani, csak fújja a szél a lángot, úgyhogy össze-vissza fordul, mire végre sikerül. Nincs esernyőm. De nem is igazán érdekel. Beülök Ace mellé, bár nagy kísértést érzek, hogy Dylanhez üljek a hátsó ülésre. De ennyire nem akarok gyerekes lenni. Joris Voorntól a The Secret szól Ace-nél.