Így szeret egy android (Hank x Conor fanfic, Detroid Become Human)

Android féle szerelem

Meleg nyár van, a madarak csiripelnek a fákon és a villanyoszlopokon. A gyermekek vidáman szaladgáltak, bicikliztek az utcákon. Ebben a nagy melegben is voltak emberek illetve androidok akik mindezek ellenére mindennapi munkájukat végezték, Hank Anderson és az RK800-as Conor ugyan ezeket a mindennapos tevékenységeket végezték, előző nap kaptak egy ügyet amin rögtön el is kezdtek dolgozni.

-Hadnagy, merre van? - vízhangzott keresztül a lakáson egy erőteljes gépies hang. - Már megint iszik? - szólt Conor a hűtőnél álldogáló hosszú őszhajú, szakállas embernek.

-Igen te elcseszett gépezet, nekem szükségem van folyadék bevitelre közlöm veled.

-Tehát nem alkohol? - méregette gyanúsan az üveget - Ha nem bánja kielemezném a biztonság kedvéért. - Azonban mielőtt megnyalhatta volna az italt egy hangott hallott a háta mögül. Ezzel azonban nem foglalkozott, hanem "belenyalt" az üvegbe.

-Conor megmondtam, hogy ne nyalogasd, hanem ránézésre elemezd ki! Ebből sem iszok többet. - dobta a férfi a kukába üvegét, ami félig tele volt. - Gyere, inkább dolgozzunk tovább az ügyön.

Ott hagyta az androidot a konyhában aki úgy döntött inkább lefuttat egy rendszerfrissítést egy vírusírtással együt. Leírta ezeket a dolgokat egy cetlire, illetve azt is, hogy mennyi időt foglal magába, lerakta a konyhapultra és elkezdte lefuttatni a dolgokat. A hadnagy ezekből semmit sem vett észre, mivel amint visszatért a nappaliba rögtön a dugipiáért nyúlt, kettő óra körül, amikor megivott tíz üveggel és eléggé forgott vele a világ- elszokott az ilyen nagymértékű italtól, mivel társa kedvéért elkezdett leszokni róla-elindult a fürdőbe megmosakodni.

Mikor végzett a fürdéssel elindult a konyhába, mivel rájött, hogy Conort otthagyta és nem ment utána a gépezet. Odaért és meglátta az egy helyben álldogáló fiút, meglengette előtte a kezét, de semmi reakciót nem váltott ki. Észre vette a cetlit a pulton, amit el is olvasott majd morgolódva a falon lévő órára nézett. Ebben a pillanatban deviáns társa végzett és újra indult amire Hank felkapta a fejét és társára pillantott egy na végre arckifejezéssel.

-Mehetünk vissza dolgozni? - hajolt közel Hank Conor arcához úgy, hogy csak pár centi volt köztük.

A fiatalabbik amióta deviáns lett voltak érzései, amit megszokott, de a zavart eddig nem tudta leküzdeni. Ezt a zavart azonban még jobban utálta, mert csakis a hadnagy közelében érezte. Érezte, hogy arcában szinte egy helyre gyűlik a thirium, amit az időseb is észre vett.

-Mi van veled te kenyérpirító, tán meleged van? Elromlott a hőszabályzód vagy ki van kapcsolva? - a férfi még mindíg Conor arcába volt hajolva és hirtelen ráesett partnerére, aki ezt választotta a megszólalás pillanatának.

-Hadnagy, összenyom. - ennyit tudott kinyögni, mert még jobban zavarba jött attól ami történt és reakciójától, ami alul lett neki. - Segítek felkelni. - megfogta a rajta fekvőt és egy rántással felhúzta magával amikor felkelt.

-Kibaszott színesfém, mi a francért kell elrántanod miközben szerencsétlenkedsz?

-Elnézést uram, de én nem csináltam semmi maga esett rám. - szólt higgadtan.

-Még neked áll feljebb és hazutszd is?!

-Ebből most volt elegem, azonnal velem jön! - kiáltotta el magát miközben nem foglalkozott társa válogatott káromkodásaival és vitte be a fürdőbe. Beledobta a kádba és megengedte rá a hideg vizet.

-Kurva életbe mi a faszt csinálsz, miért engedsz rám hideg vizet?

-Megállapításaim szerint Ön ivott, ráadásul nem is keveset. - szólt tárgyilagosan, azonban vére lüktetését a fülében hallotta az előbb történtek miatt.