Azért, aki vagy [Jimin ff.] - Befejezett

58. Kéjben úszott gondolat (+18)

- Rettenetesen felbasz! - kiáltottam, miközben a kommenteket olvastam, az egyik kedvenc íróm blogja alatt. - Ugyan abba a csapdába esett, mint amibe anno én! Leírtam egyszer, az elején, hogy szed gyógyszert a lány, vagy, hogy a pasinál mindig van gumi - megingattam a fejem, és elgondolkodtam azon, mennyire igaz még mindig ez az állítás. Jimin zsebébe is, nem ám a csomag rágó puposodik... - És utána minden olyan részbe belekötöttek. ,,Bírom, hogy nem lesz terhes, mikor nem is szed semmit" - mélyítettem el a hangom, hogy hatásosabb legyen. - Nem azon kellene kiakadniuk, hogy egy fanfictionbe nem írja mindenhova oda, hogy felgörgeti magára! Tiltakozásul majd én is így fogok mostantól írni: - csaptam az asztalra. - Lenyomtam a kilincset. Kiléptem az ajtón, becsuktam az ajtót, majd felengedtem a kilincset. Megfordultam. Majd elindultam az úton, a megszokott lépési sorrendben. Bal. Jobb. Bal. Jobb. Bal. Jobb. Bal. Jobb. - miközben mondtam, ide-oda ingattam a fejem, mint egy őrült. - Ja, hogy öt kilóméterre van a munkahelye? Kit érdekel? Ha egy lépés kimarad, már jönnek a kommentek. Bal. Jobb. Bal. Jobb. Bal. Jobb. Bal. Jobb....

Jimin ajkai elé húzta a kezét, hogy elfojtsa a mélyről jövő nevetését, de a vállai úgy rázkódtak, mint a nyárfalevél. Legalább az egyikünk vidám.

- Ha ordibálsz, jobb lesz? Szegény Taehyung-nak kiszakad a dobhártyája. - asszisztált idétlenül vigyorogva, mire az említett férfi a vonal végén felnevetett.

- ,,Nyugi, nálam is ki van hangosítva, így nem olyan vészes. Bár a következő ilyennél bekapcsolom a bemondót, és mindenki hallgathatja, hogyan pufog."

- Nem pufogok, oké?! Nem fogom tétlenül megvárni, hogy letörölje magát, mielőtt befejezhetné a könyvet!

- ,,Akkor?"

- Fogd be. - szólaltam fel ismét. Nem tudok mit tenni, az én szavam csak egy, a sok utálkozó ellen. Segíteni szeretnék neki, mégsem tudok.
Zsong a fejem, már a saját nevemet sem tudom, a harag pedig elvette az eszemet.

- ,, Na, megmondom mi lesz. Nekem mennem kell, Young Mi-ért. Elmegyünk a nagyszüleimhez-"

- Ja, vedd el tőlem a legjobb barátnőmet ezekben a nehéz napokban! - persze tudtam, hogy Tae-nak nagyon fontosak az öregek, és biztos azért akarja bemutatni nekik a lányt, mert őt választotta igazinak. Ez részben megnyugtat, és boldoggá tesz. - Na menj, szedd össze a nődet, és érezzétek jól magatokat.

- ,,Köszi" - nevetett fel, és bontotta a vonalat. Sóhajtottam egyet, és letettem magam elé a telefon mielőtt összetöröm.

- Elég volt. - feleltem haragosan, és elindultam felfelé, de Jimin megragadta a csípőmet, és felemelve egyenesen az ágyig cipelt..

- Mivel ma nagyon pukkancs vagy. Arra gondoltam, feszültségoldásnak kipróbálhatnánk valami mást, ami eltereli a figyelmed.

- Mire gondolsz?

- Van valami olyan, amit ki szeretnél próbálni az ágyban? - tette fel a kérdést, kerek-perec.

- Miért kérdezel ilyet? - szegtem le a fejem, és néztem a kezemre. Ez az ő asztala, nem az enyém. Ezekkel a kérdéseivel még mindig túlságosan zavarba hoz.

- Soo Min. Nézz rám. - nyúlt gyengéden az állam alá, hogy ujjával felemelje fejem, ezzel némán kérve a tekintetem. - Azért, mert én már megmutattam, mit szeretek. Most azt akarom hallani, hogy neked mi a jó. Nagyon sok ágyjelenetet írtál már. Van olyan, ami izgatja a fantáziádat? - éreztem, ahogy arcomat elöntik a vágy édes lángjai, de a torkomat szüntelenül szorongatta a lelkiismeretem. Pillantásom ismét elkerülte az arcát, de fejemet továbbra is fogva tartotta, sőt arcomra csúsztatta tenyerét, és simogatni kezdett ujjával. - Nekem elmondhatod. Tudod, hogy nem ítéllek el, és, hogy nincs ebben semmi szégyellnivaló.