Mark Tuan a testvérem?! (GOT7) |Átírás Alatt|

Köszönöm!~

-Lulu szemszöge-

Otthon a fiúk tárt karral vártak. Gratuláltak, hogy túléltem, és bíztattak, hogy biztos felvesznek. Úgy érzem, az elkövetkező néhány napban az ajtó előtt fogok üldögélni, a postást várva. A nap további részébe nem csináltunk semmi érdekeset. Beszélgettünk, filmet néztünk, vagy játszottunk. Miután meguntam mindent, felmentem a szobába, előhalásztam kis füzetem, és egy tollat. Rajzolni kezdtem. Egymás után jöttek a vonalak. Mindent leírt ami a fejembe játszódott. Már végefelé járhattam mikor JB leült mellém. Különösebb figyelmet nem szenteltem neki, ő sem szólalt meg, csak nézte a papírt. Utolsó simításokat végezve letettem a tollat, felemeltem a papírt, és úgy néztem a végeredményt. Rápillantottam a mellettem dekkoló személyre, hogy arcáról levegyem, neki hogyan tetszik.

-Teljesen olyan vagy, mint én... Annyi különbséggel, hogy te lerajzolod az érzéseid, én pedig leírom.-szólalt meg halkan. Lágyan elmosolyodtam. Hirtelen Mark betoppant az ajtón.

-Lulu yaaa~-szólított aranyosan- Nemsokára elmegyünk Karaokezni a városba, nincs kedved velünk jönni?-nézett csillogó szemekkel.

-De, szívesen elmegyek.-mosolyogtam Markiera, majd boldogan kiment a szobából.

-Annyira szomorú, hogy eltitkolták tőled Markiet. Pedig kedves gyerek. Biztos nagyon boldog lettél volna, ha ő is veled lehet...-Vett fel egy szomorkás mosolyt Jaebum.

-Hát igen, de a lényeg, hogy mostmár tudom, és boldog vagyok veletek. Rengetegszer van olyan este, hogy mosolygok mint a tejbetök, mert még néha most sem hiszem el azt, hogy itt vagyok.. Az UB bandámmal egyhelyen... És azt is, lehet veletek fogok dolgozni.-Meredtem el egy pillanatra, de vissza is tértem a valóságba, két meleg kéz hatására. Átölelt, amit mosolyogva viszonyoztam. Teljesen megváltozott az élete, mióta velük élek. Színesek a hétköznapjaim, nem vagyok negatív (annyira). A legfontosabb: boldog vagyok. Nem fogom tudni meghálálni nekik... Elkezdtünk készülődni az említett Karaokera. Nagyjából fél óra után el is tudtunk indulni. Érzem, hogy ez egy felejthetetlen este lesz.