Nem Tudom, Ne Kérdezz.

𝟝.𝖋𝖊𝖏𝖊𝖟𝖊𝖙

Nappaliba érve egy fegyver van lerakva az újonnan szerzet üveg dohanyzóasztalra. Körbe nézek ,de egy lélek sincs rajtam kivül a házban. Lassan oda megyek és a kezemben akkad a fegyver. Ahozz képest hogy kicsi nem könnyű. Oroszul vagy Spanyolul valami bele van gravírozva talán hogy "A vér mindenek ajándéka." Elég beteg.
Nem tudtam hovà tenni ezt, tudok egyáltalán több nyelven beszélni?
Bele túrva a hajamba a kanapéra dobom a fegyvert.
-Olga!Nick!-jàrok körbe a házon ,de senki. Az udvara érve egy két őrt lézengve elkapok.
-Hol van mindenki ? Még akik velem vannak őrök sincsenek meg mèg is hova tűnt mindenki?-tàrom szét a karom.-igen uram!-szól a fülesbe az őr.
-Menjen vissza a szobàjába.-parancsol rám. Vissza kullogok a nappaliba és a fegyverrel együtt hagyom el a házat. Magabiztosaban szorítva a tárgyat közeledek a gorillákhoz .
-Vigyetek hozzájuk!!!
-Kislàny nem is tudod használni add csak oda.-kezét nyújtja. A fegyvert égnek emelem ès lövök.Megmerevednek és maguk elé rakják a kezüket.
-Te!-Mutattok az egyikre.-Most azonnal ide hozod nekem Davet!-bólint és szedni kezdi a lábait.
-Hogy hívnak?-kezdem felmérni a Gorillát.
-Paul-mondja morgós hangnemben.
-Mióta vagy itt?
-Csak pár hete.-felhorkantok és hátrébb lépek tőle.
-Lám lám Callie melletted sose lehet unatkozni!-Dave bukkan elő egy csomó emberrel az oldalàn ,akik rám fogjàk a pisztolyt.
-Tudod nincs időm veled foglalkozni cica ,Nicket zargasd ezzel ő mèg tán értené is benne a humort. Egy fontos üzletem kellet lemondani miattad buktam több milliot már így is.
-Úgy látom ezt te nem èrted.-cinikusan megrázom a fejem és oda tartom a pisztolyt.
Nick a szemét össze húzza és szólásra nyitja a szájàt ,de nem engedtem.
-Azt hiszed hogy én hülyéskedem , hogy ez nekem jó, ezt én élvezem?.-a pisztolyt jobban a homlokomhoz szegezem aminek gondolom nyoma lesz.
-Nyugodj meg !-maga elé rakja a kezeit.-Rakd le szépen ès nem fog senkinek bántódása esni.
Felkacagok jó ízűen.
-Most hallottam tőled az egyik legnagyobb hazugságot.-Elakarok innen menni azonnal!
Mosolyogva tarkórája rakja a kezét.
Közelebb jön én pedig hátrébb tántorgok.
-Ne merészelj közelebb jönni!- féltem, hogy annyira hülye leszek' meg teszem.-Nem engedsz el, akkor nekem kell cselekednem.
A könnyeim utat törnek ,a torkomban lèvő gombócot lenyelem és a szememet lehunyom kifújva a levegőt meghúzom a ravasz.
Egy nagy lökést érzek ,földön fekszek, a nap a szemembe süt egy pillanatra,de valaki elállja az utat.
-Nem meg mondtam? ne csinálj magadban kárt Callie!-kezeimet össze kulcsolja a fejem felett. Rugni kapálózni kezdek.
-Nem érdekel az emléked mit tudsz és mit nem, az sem érdekel kivel beszél és mit,de az már igen ha bántani akarod magad, ahhoz hogy megöld saját magad engem is meg kell ölnöd.
-Hogy -hogy mi?-szalad ki a számon.
Nagy mosoly jelenik meg az arcán.
-Tudtommal a hallásod még jó.
-Haver baj van!Kamiont most pakolták le az egész cucc eltűnt.-ideges száll ki az éppen hogy álló kocsiból Nick.
Dave felpattan azzal a lendülettel felhúzz a földről.
Nick telefonban veszekszik, átnyújtja neki lassan a készüléket.
-Többet tud, csak egy szemtanú maradt ,ja meg csak ő van életben.
-Remek .-morogva ,tarkóját masszírozva elveszi a telefont és üvölteni kezd.
-Nem ,én nem ezt mondtam melyik idióta találta ezt ki ?Ezt parancsoltam ?-mérgében eldobja a telefon ami darabokra esik.
-Öld meg! nem kellenek a szemtanúk .-Nick csak bólint.
Nagyokat pislogva nézem a történéseket. Dave elkezd ráncigálni be a házba.
-nem csináltam semmit hé mi bajod?-próbálok ellenkezni. Dolgozó szobájába lök és maga után becsapja az ajtót. Az író asztaláig taszít a nyakam kezdi puszilgatni.
-Te nem vagy normális eressz már el.-Ami rajtam volt ruha anyag mindet egy mozdulattal leszakította rólam. A számat kezdi csókolni. Magáról kezdi lehámozni a pólót. A tekintettem nem tudtam levenni róla, kidolgozott test részek , a tetoválások, minden mozdulata..Mi van velem?szólal meg a hang a fejembe. HÜLYE VAGYOK!
Megakartam érinteni a hasát ,de egy pofont adva magamnak, átesek az asztal túlsó oldalara ,ami észhez térített. Hülye vagyok? Elkezdtem dobálni papírokkal.
-Csak viccelsz ugye? eszednél vagy?mi vagyok én valami pótlék tudod mikor fog ez meg történni?-kettőnkre mutattok.-soha elárulom hogy soha nem fog.
-Esküszöm, mint amikor először vettem el a szüzességed úgy csinálsz.-szúrós szemekkel neki dobok egy nagyobb könyvet.
-Ezaz igazság ,de élvezted vagy 3-szor men...-felsikítok.
-Elég nem akarok tudni róla ,nem akarom.-Dave telefonja zavar meg. Felveszi ,de nem értek belőle semmit.
Egy pisztolyt rak elém.-ne magad ellen használd Tudod hogy kell használni ,bárki aki csúnyán néz rád öld meg ,nekem most mennem kell Nick nem sokára jön.
-És te?-összeráncolt szemöldökkel értetlenkedve nézek rá.
- Ne várj!