Az új szomszéd

Huszadik fejezet:

-Most már mindent értek. Te voltál az, ugye? -Rámeredek.

-Mi? Ezt hogy érted, Beth? -Kérdezi Emily elveszítve a fonalat.

-Az van, hogy Samantha mászott rá Lucara. Nem így történt? -Samantha csak hallgat. -Mondd, ha nem jól gondolom.

Kis idő után végre megszólal.

-Jó, én voltam. De jó okom volt rá. Az a szemét kihasznált annak idején, egy buliban. Elhitette, hogy fontos vagyok neki, aztán meg otthagyott. Szerinted hogy éreztem magam akkor? Ideje volt, hogy tanuljon belőle egy kicsit. -Kicsordul egy könnycsepp szememből, miközben szavait hallgatom. Ő, akit kiskorom óta ismerek. Nem tudom elhinni.

-De miért kell vele együtt rajtam is bosszút állnod? Mit ártottam, amivel ezt érdemlem tőled? -Nem értem a helyzetet. Teljesen összezavarodtam.

-Téged nem akartalak belekeverni. Sajnálom, oké? -Nen tudom elhinni, hogy ő tehet erről. Nem mintha ettől meg tudnék bocsátani Lucanak, hisz ezt senkivel sem lett volna szabad megtennie, nem csak most, de régen sem.

-Jobb, ha most elmész. Nem akarlak itt látni. -Felállok, és az ajtóhoz sétálok.

-Valamit még tudnod kell, mielőtt elmegyek. Nem fogsz megbocsátani ezek után, de tudnod kell, hogy egy kis vágyfokozó port kevertem Luca italába, ezért mászott rám. Nem lenne erre képes, ha rólad van szó. Jól mondtad, változott. De én nem tudok túllépni azon, amit velem tett, sajnálom, Beth. -Feláll és kisétál a szobából, becsukva maga mögött az ajtót.
Én visszaülök az ágyra, az egyetlen barátnőm mellé.

-Ezt nem tudom elhinni. -Emily nagyon meg van lepődve, de ezzel nincs egyedül.

-Beszélnem kell Lucaval. -Közlöm vele egy idő után. Ránézek, és ő csak bólint.

-Oldjátok meg ezt. Mondj el mindent neki, amit érzel. Tudom, hogy szereted, és nem akarsz elszakadni tőle. Nem tetszik nekem, amit művelt régebben, de te talán képes vagy rá, hogy megváltoztasd, és megmutasd a helyes utat. Én melletted állok és bíztatlak, tudod jól. Ha ő kell a boldogságodhoz, hát legyen. Csak ne szúrja el, ennyit kérek. -Magához ölel és megsimogatja a hátam. Én is szorosan magamhoz ölelem és elmondom a válla fölött, hogy mennyire köszönöm és, hogy milyen hálás vagyok a támogatásáért. -Samanthával meg nem kell többet foglalkozni. Megértem, hogy dühös, de azt mondtad, hogy mikor elköltözött, akkor feküdt le először lánnyal, Luca. Szóval max csókolózhattak. Csak szerintem Sam túlságosan elkezdett hozzá kötődni akkor, és emiatt fáj neki az elutasítás. -Igaza lehet Emnek. Jó észjárása van ez ügyben.

-Emlékszem Samantha azt mondta, hogy a szomszédba van egy srác, és hogy alakulnak köztük a dolgok. Valószínűleg ez volt az a srác, aki Lucat megverte. Az egyik régi haverja. Sam nagyon rossz társaságba került megérzéseim szerint.

-Mire gondolsz? Beszélni akarsz vele erről? -Lepődik meg Emily.

-Tudom, hülyeség, de mégiscsak a barátnőnk volt, vagy nem? -Mar fogalmam sincs, mit tegyek, és mit ne.

-De, persze. Holnap suliba beszélünk vele, rendben? -Nyugtat meg.

-Rendben.

-És mi lesz Lucaval? -Teszi fel a következő kérdést.

-Őszintén szólva, fogalmam sincs. Talán még várok hétvégéig, és utána beszélek majd vele is. De először, Samanthával kell tisztáznom ezt. Már csak azon aggódom, hogy mi lesz holnap, ha újra belépek a suli kapuján. -Sóhajtok fel a gondolattól.

-Ne aggódj, itt leszek veled. Megoldunk mindent, idővel. -Mosolyog rám gyerekkori barátnőm.

Befekszek az ágyba, ő mellém fekszik. Cirógat egy darabig, majd érzem, ahogy az álmok ellepik gondolataim helyét.