$12. Fejezet$

181 24 2
                                    

$Lisa Szemszöge$

- Te mit keresel itt? És hogy találtál ide? - Kérdeztem a fiút meglepődve -

- Hát.. Az nem lényeges. Csak gyere vissza a lovardába! Kérlek - Borult hirtelen térdre és össze tette a kezeit -

Mi a fene...

- Én vissza mennék de nem tehetem. Kirúgtak.

Sóhajtott egyet majd felpattant, megragadta a karom, és kifelé kezdett húzni.

- Felix! A cuccaim! Meg nem csak egy napra vettem ki ezt a szobát! - Próbáltam ellenálni ráncigálásának -

- Akkor szedd össze a cuccaid, esküszöm kifizetem azt a pénzt amit erre a szobára költöttél csak gyere.

Mivel nem akartam tovább hallgatni Felix könyörgését meg adtam magam. Elkezdtem össze pakolni. Amikor végeztem ismét húzni kezdett

- Nem ám meggondolod magad a végén - Fogta meg kezem inkább és összekulcsolta ujjait az enyémekkel -

Erre nem tudtam mit mondani... Az arcom is vöröslő árnyalatot vett fel.. Mi ez az egész?! És miért néz ki úgy az arcom ahogy?!

Próbáltam komolynak tűnni de nem ment..

Sőt egyáltalán nem értettem magam hogy miért hagytam Felixnek azt amit tett...

Cikáztak fejemben gondolataim.. Egyre gyorsabban és gyorsabban..

Egy hirtelen mozdulattal kirántottam kezem az ővéből amire egy meglepett arccal találtam magam szembe.

- Tudok magamtól is menni. - Közöltem ridegen és bőröndöm magam után húzva siettem előre. -

- Um... Lisa.. Lisa! - Kapta el ismét a kezem -

- Igen? - Kérdeztem megfeszülve -

- Itt a kocsi. - Mutatott a járműre -

- Gyalog is vissza találok.. Különben is, te mióta tudsz vezetni? - Vontam fel egyik szemöldököm -

- Nem. Nem mész vissza gyalog. - Nézett full komolyan és felkapott -

A rángatózásnak már értelmét sem láttam. Inkább nyugton maradtam és hagytam magam ahogy eddig is.

Figyeltem minden mozdulatát, amik gyengédek és lassúak voltak. Még a fejem sem vertem be ahogy berakott az anyós ülésre.

- Kérdésedre pedig válaszolva. Fogjuk rá hogy tudok vezetni. Amióta játszok a GTA-val csak néha vezetek neki oszlopoknak.. Fáknak.. Mozgó embere-..

- Sh.. Ennyi szerintem elég - Tettem ujjam szájára - Annyit kérek hogy lehetőleg ne a kórházban vagy a temetőben végezzek. - Dőltem hátra elég nyugodtan -

Nem gondoltam volna hogy Felix tényleg nem okoz balesetet. Lassan, figyelmesen és óvatosan vezetett.

Meglepő hisz eddig elég hiperaktívnak tűnt.

Én csak bambultam a tájba szokásosan.

Viszont azt még mindig nem tudtam hogy a fiú hogy talált rám. Azon agyaltam egy darabig hogy megkérdezzem vagy sem. De a kíváncsiságom megint győzött, mint ahogy általában szokott.

- Hé... - Néztem rá a mai napon sokat említett fiúra és megszólitottam - Amúgy hogyan is találtál rám?

- Hát... Ez elég hosszú.. - Nézte továbbra is az utat -

- Nos. Nekem tengernyi időm van, szóval bele is kezdhetsz.

- Ez úgy történt hooogy.. A lányok elszólták magukat előttem hogy meg akarnak keresni téged, viszont  Jennie valamiért nem akarta hogy segítsek de Rosé Noona meggyőzte. És a saját fejem után mentem, ami ezúttal szerintem jól sült el. Az az még régebben láttam egy videót ami alapján lehet ki deríteni a telefonszám alapján az adott személy tartózkodási helyét, és mivel már tudtam hol vagy csak annyi volt a dolgom hogy a Google térképet segítségül kérjem. Meg az hogy Jennie kocsiját kicsempésszem. És bumm itt vagyok. - Hadarta le egyszerre -

Nekem erre kellett egy kis idő hogy felfogjam, aztán bólintottam.

Mégegyszer végig futott az agyamon az amit a fiú mondott de egy dolgon megakadt az agyam és elkezdtek kattogni a fogaskerekek.

- Te most komolyan Jennie kocsiját elhoztad?! Lehet hogy nem épp a legkellemesebb helyre küld el..

Csak egy díjugrató [JenLisa ff.] BEFEJEZETTWo Geschichten leben. Entdecke jetzt