Countryhumans

1.

Huh na próbáljunk meg hozzákezdeni...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Russia szemszöge -

Meleg vagyok. Igen, tudom milyen fejet vágnának a többiek, ha megtudnák, hogy a nagy és erős ország, Russia szexuális ferdültséggel rendelkezik... ezért nem is mondtam még el nekik. Senkinek. Nem akarom elveszíteni a barátaimat.

Június 22. Hétfő

Utálom amikor arra kell kelnem, hogy apám (USSR) és öcsém (Ukrajna) a szobám előtt álló bicigli csengőjével szórakoznak. Ilyenkor legszívesebben mindkettőjüket kihajintanám az ablakon.
- Hagyjátok már abba az ég szerelmére! Miért kell már 9kor kiugrasztani az embert nyáriszünet kellős közepén!?

Csak azért sem hagyták abba. Már kezdett nagyon idegtépővé válni a helyzet így inkább kimentem a konyhába, és tudatosítottam magamban, hogy nincs reggeli az asztalon... persze, hiszen anya (?) meghalt... igazán hozzászokhaték már. :,(

Egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy mit egyek, illetve egyek-e egyáltalán valamit. Végül a hétvégi ünnepségről megmaradt sütemények mellett döntöttem. Csak ezután realizáltam, hogy már kezd hányingerem lenni tőlük...

Mára nem volt sok dolog betervezve, csak a haverokkal egy kis lógás. Úgy volt, hogy a főtéren talalkozunk és ökörködünk egy kicsit. Így hát elindultam.

- Mint mindig most is utolsónak esik be Russia. - gúnyolódott Magyar.
- Tudtommal nem volt kitűzve időpont.
- De mint látod, már mind itt vagyunk, így utolsó vagy.
Annyiban hagytam. Végülis igaza van.
- Na és kivel mizu? - kérdezte Lengyel.
- Kezd nagyon elegem lenni apámból. - panaszolta Német.
- Mit csinált már megint?
- Tudjátok, milyen az amikor hajnali 5kor arra ébredtek, hogy egy szifonnyi szódavízzel öntenek nyakon?
- Én sajnos tudom, hála Magyarnak. Minden húsvétkor megkapom ezt a "kedves gesztust" - mondta kissé ingerülten Lengyel.
- Drága hugicám, egy dologban tévedsz. Vödörrel locsollak ki az ágyból és már igazán tudhatnád, hogy ez nálam hagyomány. - vigyorgott gonoszan Magyar.
Lengyel csak egy utálkozó pillantással jutalmazta.

- És veled mi újság Russia? Még mindig nincs barátnőd? - kíváncsiskodott Ria (Ausztria beceneve)
- Való igaz, hogy innen már mindenkinek van párja. - értett egyet Lengyel.
Kicsit megfeszültem. Még nem vagyok rá felkészülve, hogy elmondjam nekik.
- Hát... nincs. Amúgy nem gondoljátok, hogy egy kicsit érvénytelen, hogy egymás testvéreivel jártok?
- Nincs azzal semmi baj. Sok családban előfordul. - érvelt Német.
- Szervezzünk neked barátnőt? - kérdezték szinkronban a lányok.
- Ne... - mondtam, de valószínűleg túl halkan ahoz, hogy abbahagyják.
- Igen, ott van például Japán. Igaz egy kicsit furcsa, de ő igazán az a cuki típus.
- Nem igazán az én stílusom...
- Teljess mértékben megértelek. Az animeimádatával, meg a furcsaságaival én sem igazán jönnék vele össze. - értett egyet Magyar.
- Na!
- Meg persze már van barátnőm is. - mosolygott rá Riára.
- ...és Kanada? Ő egész normális, csak a családok közti viszályt kellene túlszárnyalni... - ötletelt tovább Lengyel.
- Ő már az öcsémmel, Ukrajnával jár.
- Tényleg? Mióta?
- A múlthéten jöttek össze. Apa azóta sem dolgozta fel, bár Kanadáék oldaláról úgy hallottam még nagyobb a felháborodás.
- Érdekes fejlemények...
- De légyszi hanyagoljuk a témát. - kértem.
- Najó.

Ekkor Lengyel furcsáló pillantására lettem figyelmes.
- Magyar? Miben mesterkedsz?
- Shhh!
Észre sem vettem, mikor állt fel. A tér sarkán álló házhoz osont. És várt. Majd mikor egy gyanútlan ország arra sétált egy nagyot kiáltott, mire az meg majdnem kiugrott a bőréből. Persze hangos nevetés fogatta a prankot a mi részünkről, majd Magyar lepacsizott mindenkivel.

Nagyon jól éreztük magunkat. Még vagy 4 órán át beszélgettünk, meg szórakoztunk, mikor is Németéknek haza kellett menniük, ezért úgy döntöttünk, hogy jövőhéten találkozunk és mindenki ment a maga dolgára.
Otthon megvacsoráztam, majd lefeküdtem az ágyamra telefonnal a kezemben és vagy éjfélig szórakoztam. Hiába is. Nyáriszünet van, ilyenkor nincs takarodó, de éjfélkor már elnyomott az álom.

Ez egy viszonylag jó nap volt, ami abban mutatja meg magát, hogy ma nem vagdostam magam, mint máskor szoktam. Régi megszokások. Nem mindig előnyösek.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hali.
Meg is van az első rész.
Csak eleinte volt egy kicsit nehéz. Tudjátok, nem jött az ihlet.
Szívesen fogadok ötleteket, hogy mivel lehetne folytatni, de azért próbálkozok.

Remélem tetszik. :)