Miután Brad elment Alex felém fordult.
Alex: -Amit mondott...az..igaz?..-pásztázta az arcomat.
Én.: -Mi?! Jézusom, dehogy! Alex..én..szűz vagyok.
Alex: -kínosan megvakarta a tarkóját- Bocsi csak...muszáj volt rákérdeznem.
Én: -Semmi baj..menjünk haza oké? -fogtam meg a kezét.
Alex: -Előbb muszáj megtennem valamit. -magához húzott és ajkait az enyémre tapasztotta. Lágyan, de mégis erőszakosan csókolt. Éreztem ahogy harapja ajkamat arra késztetve hogy csókoljam vissza. Kicsit hezitálva, de vissza csókoltam. Életem eddigi legjobb csókja volt...és az első is. Elváltak ajkaink és kipirult arccal sétáltam mellette.[...]
10 perc séta után haza is értünk. Bementem és ledobtam maga a kanapéra.
Én: -Ahhh..Végre itthon.
Alex: -Ne nyögdécselj. -nevetett fel.
Én: -Mért ne? -néztem rá pimaszul.
Alex: -Mert akkor azt utalásnak veszem, hogy megdugjalak. -mászott fölém féloldalas mosollyal az arcán.
Én: -És ha nyögés nélkül is azt akarom? -kuncogtam.
Alex: -De nyögj..-puszilt a nyakamba.
Én: -Miért is?
Alex: -Tudod mi a kedvenc zeném? -nézett a szemeimbe. Láthatta hogy értetlenül nézek rá. - Hmm?
Én: -Nem..
Alex: -oda hajolt a fülemhez- A nyögésed. -suttogta bele és elkezdte a nyakam csókolgatni. Sóhajok hagyták el a számat mert jól esett. Levezette a kezét a szoknyám alá és a combomat simogatta. Elvált a nyakamtól és a lábam közé mászott. Beharapott ajakkal néztem le rá. A belső combom kezdte el csókolgatni egészen a bugyim széléig. Lehúzta a bugyim rólam és elkezdett ujjával izgatni a csiklómat. Felnyögtem...élveztem. Feldugta nekem 2 ujját mikor már elég nedves voltam és elkezdett ujjazni. Csak nyögtem. - Tetszik baby? -vigyorgott perverzen.
Én: -I..Igen. -sóhajtottam fel. Folytatta. Lehajolt oda és míg ujjazott a nyelvével csiklómat izgatta. Beletúrtam a hajába és picit meghúztam nyögve.
Már vagy 10 perce ujjazott hol gyorsan hol lassan. - A..Alex..azt hiszem min..mindjárt..
Al.: -Shhh..-felnevetett és gyorsított. Abban a pillanatban testem megfeszült és egy nyögés kíséretében elélveztem. Kihúzta ujjait és fölém mászott majd megcsókolt. Elváltak ajkaink és a szemembe nézett. -Élvezted?
Én: -Nagyon..-lihegtem picit.
Al.: -És..esetleg mást...nem akarsz?
Én: -megráztam a fejem- még nem állok rá készen...
Al.: -Honnan tudhatnád ha még nem csináltad?
Én: -Ne erőltesd..kérlek..
Al: -Rendben baba. -megpuszilt. [...]
Este kint ültem az erkélyen. Alex elment dolgozni...ilyenkor mindig félek, hogy Brad..ide jön. Fel néztem a csillagokra.
Én: -Apa...most büszke lennél rám?..
Brad: -Nem hiszem azok után amit ma műveltél Alex-el. -röhögött fel mögöttem.
Én: -Bradley..-hátra se kellett néznem.
Brad: -Kitaláltad cicus. -huppant le a mellettem levő székbe.
Én: -Mit akarsz?
Brad: -Te komolyan elhiszed azt hogy neki nem vagy más egy játékszernél?
Én: -Ő nem akkora érzéketlen retek mint te.
Brad: -Azt hiszed ismered?
Én: -Mert te jobban ismernéd? -néztem rá kérdőn.
Brad: -Én ismerem cicu...de te túl sokat vársz tőle. Neki nem vagy más mint egy újabb lány aki nehezen kapható de ő addig megy míg meg nem dugja és ott nem hagyhatja utána.
Én: -Miért kéne hinnem neked?
Brad: -Megmondtam..sírva fogsz futni hozzám. Igazam lesz..ebben biztos. Te nem tudod kivel is keveredtél össze.
Én: -Akadj le rólam és fogd fel hogy nem kellesz. -néztem vissza az égre.
Brad: -Apád meghalt?
Én: -Igen...
Brad: -Miben?
Én: -A fronton...katona volt...alig láttam..
Brad: -Biztos te voltál neki a legfontosabb. -nézett rám.
Én: -Lehetséges...De sose úgy vettem észre.
Brad: -Büszke lenne rád..a hibáid elkövetése ellenére is. -rá néztem.
Én: -Mióta érdekel ez téged? -sose gondoltam volna hogy van ilyen oldala is.
Brad: -vállat vont- Nem tudom. Néha vannak ilyen hangulataim.
Én: -Nem fogsz ezzel megpuhítani ha arra vársz. -néztem le az utcára.
Brad: -Nem kell. Jössz te magadtól is. Nem is sejted hogy a fejedben vagyok. Ha tagadod is tudom hogy gondolsz rám. Vissza fogsz jönni.
Én: -Túl biztos vagy benne. Ne hidd hogy mindenki a karjaid közé akar rohanni mint Samantha.
Brad: -felröhögött.-
Én: -Mi olyan vicces? -néztem rá.
Brad: -Az hogy féltékeny vagy. -nevetett-
Én: -Ez nem igaz. -álltam fel.
Brad: -De igaz. -állt fel velem szembe.
Én: -Miért lennék az?
Brad: -Mert oda vagy értem.
Én: -Álmodozol. -nevettem fel.
Brad: -Kideríthetjük.
Én: -Mire célzol?
Brad: -Erre. -húzott magához és ajkait enyémre tapasztotta. Hagytam..nem tudtam ellenkezni. Ajkaink szinte összeforrtak és nyelveink vad táncot jártak.
Baszódj meg Bradley Black!
YOU ARE READING
Gyilkos vágyak
Fantasy"Olyan vagy, mint egy angyal. Úgy jársz, mit egy angyal. Úgy beszélsz, mint egy angyal. Úgy viselkedsz, mint egy angyal. De okos vagy. Te a gonosz vagy álcázva."
