Hiccstrid - A szerelem próbatétele

15. Én még sohasem

Nashville, Tennessee

- Hiccup! – süvítették a srácok, és azonnal lerohanták barátjukat. Ruffnut még soha nem küszködött ennyit a vigyorával, de tudta, ha most elneveti magát, akkor Astrid mindenre rájön. Jacky álla leesett a meglepődöttségtől, aztán szép lassan ment át egy széles mosolyba. Amikor unokatestvére ezt észrevette kicsit visszafogta magát, de akkor az lemondóan csóválta a fejét:

- Menj csak!

- Köszi – mondta fülig érő szájjal Jessica, majd felpattant, és szabályosan lerohanta Hiccupot az ölelésével. A gesztenyebarna srác egy félmosollyal viszonozta azt, miközben kétségbeesetten próbálta eldönteni, hogy vajon most mit hisz Astrid róla és Jackyről. Jessica válla felett elnézve próbált olvasni a szöszi arcáról, aki olyan lehengerlően gyönyörű volt, hogy Hiccup szíve a torkában dobogott.

- Hogy kerülsz ide? – kérdezte izgatottan Jessica.

- Hát Dagurnak sikerült meggyőznie – ismerte be a tarkóját vakarászva, majd tekintete ismét Astridra vándorolt. Ha ő itt van, akkor felmerül a kérdés, hogy Eliot merre van? – Ha nem zavarok természetesen.

- Ne viccelj! – legyintett mézes-mázos hangon Ruffnut, és igyekezett figyelmen kívül hagyni az érzést, ahogy a legjobb barátnője próbált lyukat égetni a tarkóján a dühös pillantásával. Hiccup bólintott, majd visszasétáltak a grillrácson sistergő húspogácsákhoz. Astrid az alsó ajkába harapott, és nem tudta eldönteni, hogy a nevetséges helyzeten vigyorog ennyire, amiért az exével kell töltenie a hétvégét egy fedél alatt, vagy mert boldog a kialakult helyzettől. Egy dologban biztos volt, hogy a sors gonosz játékot űzött vele, és jelenleg ő állt vesztésre. Elképzelése sem volt hogyan fognak majd megférni egymás mellett Hiccuppal, hisz épp elég volt megbírkóznia Jackyvel. Töprengéséből végül az elkészült hamburgerek ébresztették fel, majd Ruffnut invitálása, hogy segítsen neki megteríteni. Hamarosan mind leültek, és nekiláttak a nagyszerű ebédnek.

- Tuffnut, ez isteni – jegyezte meg Fishlegs tele szájjal.

- A főzés a véremben van – magyarázta a rasztás fiú, hasonló mennyiségű hamburgerrel a szájában, mint kedves barátjának.

- Mit akartok este csinálni? – vetette fel a kérdést Ruffnut, amit aztán néma csend követett.

- Bevesszük az éjszakát? – vigyorogta bizonytalanul Jacky.

- Azt holnap kellene – véleményezte Ruff. – Csak mert holnap nagy buli lesz a városban.

- Akkor menjünk el a Luau szigetre! – javasolta izgatottan Tuffnut, és még a ketchup is lefolyt az állán. Jacky és Astrid halkan kuncogtak rajta, és ez nem kerülte el Hiccup figyelmét sem. Nem fért a fejébe, hogy mikor lettek ők ketten ilyen jóban, amikor tegnap este még azért festette át a haját Jacky, hogy ne hasonlítsák többé Astridhoz.

- Luau? – ismételte meg Snotlout.

- Egy kis sziget a közelben lévő tónál. Kajakkal lehet megközelíteni, és tökéletes lenne strandoláshoz – magyarázta Ruffnut. Úgy tűnt az ötlet felkeltette a társaság érdeklődését, így gyorsan befejezték az ebédet, és elindultak fürdőruhára átöltözni. Hiccup nagyon feszült volt, mert nem volt felkészülve Astridra, így elképzelése sem volt hogyan kellene viselkednie ebben a kínos szituációban. A Hofferson lány sem volt ezzel másképp, mert bár nagyon örült, hogy egy kicsit megszabadulhat Eliot elmezavarától, de épp Hiccup volt ennek a cirkusznak az okozója, így szeretett volna tőle is távol maradni. Felöltötte fekete fürdőruháját, majd arra egy azonos színű strandruhát húzott. A hálószoba, amiben ők aludtak tavaly nyáron most Hiccup és Fishlegs átmeneti szállásául szolgált, míg a három lány egy másik szobában kapott helyet, Snotlout és Tuffnut pedig a földszinti kis szobán osztozott. Miután mindannyian összeszedték a strandoláshoz szükséges holmikat megrohamozták Tuffnut járgányát, majd útnak is indultak a Percy Priest tóhoz. A belvárosból, csekély forgalom mellett fél óra alatt odaért az ember kocsival, nem volt ez másképp a minibuszos kis társasággal sem. Egy nagy parkolóban hagyták a retro járművet, majd következő útjuk a kajakokhoz vezetett, hogy béreljenek néhányat amivel beevezhettek a szigetre. Egy kétszemélyes, és négy egyszemélyes kajakot kaptak, a párosra szinte rögtön lecsapott Jacky és Snotlout. Astrid kicsit megkönnyebbült a dologtól, mert amilyen szerencsétlen lapokat osztott neki eddig a hétvégére az élet, biztosan valami megmagyarázhatatlan okból Hiccuppal kellett volna egy kajakban eveznie. Mindannyian beszálltak, és gyors tempónak alig nevezhető iramban közelítettek a sziget felé. Jacky és Snotlout néhány perc ügyetlenkedés után nagyon ráéreztek az evezésre, így az élre törve elsőként kötöttek ki. Mindannyian nagyon lassúak voltak, de a sereghajtó mégis Astrid volt. Egyszerűen nem fért a fejébe, hogy a többieknek hogyan állt kézre ez az evező, és miért haladtak gyorsabban nála. Hiccup olykor óvatosan hátrapillantott, de újra és újra azt látta, hogy Astrid kapálózik, miközben válogatott szitkokkal illeti a kajakot és a vizet. Szólni szeretett volna a többieknek, hogy Astridnak segítség kellene, de ekkor vette észre mennyire lemaradt ő is a folyamatos hátra tekintgetés miatt. Ruffnuték lassan kikötnek a szigetnél, Astrid pedig a vizet csapkodja az evezőjével. Megpróbálhatna segíteni neki, de mi a garancia arra, hogy nem honorálja a dolgot egy jól irányított fejbevágással az evezője által? Mégsem volt szíve így hátrahagyni, mert ha ebben a tempóban halad körülbelül napnyugtára Luauhoz is ér. Néhány újabb csapdosásnak, és a kedvező áramlatnak köszönhetően Astrid hamarosan Hiccup mellé sodródott, de görcsösen ügyelt a szemkontaktus kerülésére.