Normális nap volt. Vásároltunk a sütögetésre, hisz másnap mentünk Edihez. Majd egyszercsak megláttam Domát... Amióta szeretem, edzőtáborban láttam utoljára... Tudtam, hogy jön, de így is sokkolt...
-Istenenem milyen jóképű még mindíg...- mondtam magamban.
Hirtelen meglátott és elindult felém.
-Ne mondj semmi hülyeséget!-kértem magam.
-Szia Sári!
-Szia Doma! Hogy vagy?
-Nagyon jól és te? Rég láttalak!
-Én is, - mondtam nevetve- képzeld, legutóbb megint nyertem versenyt!
-Na, ügyi vagy! Bár nem tudom, sikerült ez egy nálam rosszabb lóval, de gratulálok!
-Köszi!
