Csak egy díjugrató [JenLisa ff.] BEFEJEZETT

$20. Rész$

$Lisa Szemszöge$

Fura.. Eltelt három nap... Eddig Felix akárhányszor csókolt meg nem éreztem semmit. Talán ez a normális? Lehet.

Ezzel most nem foglalkozok.. Ma Jennievel akarom tölteni ezt a napot. Ez a három nap kihagyás sok volt.

Már csak haza kell érnie. Pontosan két óra múlva itt kéne lennie. Remélem nem történik semmi. Aggódom érte..

Azt viszont nem mondta meg hogy nyert vagy sem. Még be kéne mennem akkor valamelyik boltba venni két ajándékot..

Mert kell egy "Sajnálom hogy nem sikerült, majd máskor, bízom benned" ajándék és egy "Gratulálok! Tudtam hogy sikerülni fog!" ajándék..

Aztán majd meglátjuk melyik fog kelleni.
De remélem az utóbbi és nem az előtti.

Mindenképpen valami lovas cuccnak kell lennie, annak örülne talán a legjobban.

Gondoltam kerítek magam mellé valakit hogy kísérjen el, mert még mindig képes vagyok elveszni.

Körül néztem, Rosé gyakorolt.. JiSoo a lovakkal próbált barátkozni, Jennie pedig itt sincs.

A baráti körömben mindenki elfoglalt..

Akkor már csak egy lehetőség maradt.

Felix

Igen, Felix fog kelleni. Ő mindig rá ér. Remélem most is.

Mivel nem volt kedvem pötyögni a telefonomon, inkább azt az opciót választottam hogy akkor felhívom.

Alig kellett várnom lebombázott a kérdésekkel.

- Mi a baj? Miért hívtál? Történt valami? Ugye nem valami baleset? Hol vagy? És kivel?

- Nem... Nem történt semmi. Csak boltba szeretnék menni, és nem akarok egyedül menni... - Forgattam a szemeim amit ő szerencsére nem látott -

- Oh... Jennie már haza ért?

- Nem. Neki akarok ajándékot venni.

- Rendben. Akkor elmegyek veled és én is veszek valamit neki. Ha már az unokatesóm.. Illene nem? Szerintem is, ezt jól megbeszéltük. Akkor a következő buszra felszállok és ott találkozunk, ne mozdulj egyedül sehova. - Azzal ahogy az utolsó szót kimondta bontotta a hívást. -

- Most ment el a járat, és csak két óra múlva jön az újabb.. Nekem arra nincs időm.. - Mormogtam már megint csak magamnak -

Egy helyben álltam és néztem telefonom képernyőjét hogy Felix mikor hív újra hogy rá jött hogy mostanában nem lesz busz.

Vártam.. És vártam.. Meg..meg még mit csináltam? Ja igen.. Vártam.

De nem történt semmi.. Elcsapta egy kocsi vagy mi van?!

Már fordultam vissza hogy megnézzem hogy a többiek végeztek-e a dolgukkal, de valaki vissza fordított szembe magával.

Egy lihegő Felix volt az.

- Hát te? - Vontam fel szemöldököm. -

- Megnéztem a buszmegállóban a táblát és csak két óra múlva jött volna a következő busz, ezért idáig futottam.
- Mondta tök lazán -

- Hogy idáig futottál?! Eszed él vagy?! - Szídtam le -

- Érted bármit kedvesem - Kezdett vigyorogni -

Ezért bűntudatom van.. Ő még a lelkét is ki futotta.. Engem meg az sem érdekelt volna ha elcsapta volna valami és most vagy a kórházbam, vagy a temetőben lenne..

Mostmár biztos vagyok benne hogy én nem Úgy szeretem.. Csak barátilag..

Viszont... Én nem akarom hogy szomorú legyen.. Lehet el sem kellett volna mennem arra a találkozóra..

- Indulhatunk? - Fogta meg a kezem mosolyogva -

- Aha - Mondtam szemébe sem nézve -

- Baj van? - Torpant meg és rám nézett -

- Nem, semmi bajom, csak egy kicsit fáradt vagyok - Csaltam mű mosolyt az arcomra -

- Biztos? - Kérdezte aggódva -

- Biztos. Majd kipihenem magam. - Indultam el -

-Remélem is.. Viszont ha valami bánt tudod hogy nekem mindig elmondhatod.

Ezt most pont a te érdekedben nem mondom el..

~~~~

Megérkeztünk az első állomásunkra. Egy vegyes bolt volt. Itt tényleg minden volt.. Fűnyírótól kezdve még smink cuccok is..

Akkor talán Jennienek is találok valamit.