~fack a love story~

1

*Jack szemszöge*
Az ébresztőórám hangos rezgésére ébredtem. A hajam össze vissza állt a fejemről pedig ne is beszéljünk. Fölültem az ágyamban és hosszan bámultam magam elé.
-Minek keltem fel egyáltalán ilyen korán?- kérdeztem magamtól, majd eszembe jutott.
-Basszus. Ne. Ne. Ne!!
Kiapattantam a takaróm alól és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Megmostam a fogamat és felöltöztem. Belenéztem a tükörbe majd elmosolyodtam.
-Nyugi Jack minden rendben lesz.- Megfordultam és anyukám állt mögöttem.
-Ó. Nyugodt vagyok.
Lerohantam a lépcsőn és felvettem a piros Vans cipőmet. A hónom alá csaptam a gördeszkámat majd elindultam az ajtón kifelé. Másnak egy átlagos, számomra egy irtózatosan izgalmas és érdekes nap következett.
Felugrottam a deszkámra és azzal szeltem az utcákat amikor egyszer megálltam egy nagy ház előtt. A cuccaimat letámasztottam majd odamentem az ajtóhoz ahol egy hatalmas sóhajtás után megnyomtam a csengőt.
-Jack!- nyitott ajtót Finn aki rögtön a nyakamba ugrott. Kissé elpirultam majd bementem a házba.
-Jó napot Mrs. Wolfhard!- köszöntem hangosan.
-Szia Jack!- kiabált vissza a konyhából.
-Hozom a gördeszkámat és mehetünk.- szólt kedves hangon Finn.
Felszaladt az emeletre és elég hamar vissza is tért.
-Mehetünk!
Elköszöntünk majd kiléptünk az ajtón. Drew (régi jó barátunk) otthona felé vettük az irányt.
Most nem álltunk a deszkákon csak egymás mellett sétáltunk.
-Aztán... öhm... milyen Los Angeles?- kérdeztem kissé megszeppenve.
-Király! Nagyon tetszik.- szólt vissza Finn őszinte mosollyal.
Nagyon sokat beszélgettünk az út során ami nagyon jól esett. (Finnék pár hónapja költöztek ide így az elmúlt időben majdnem minden nap találkoztunk.)
Hosszas bandukolás után meg is érkeztünk Drewék házához. Bekopogtunk az ajtót pedig Enya nyitotta ki.
-Sziasztok!- köszönt a lány- Drew és Christian a nappaliban növesztik a seggüket, gyertek beljebb.
Besétáltunk majd letámadtuk a két fiút. Átbeszéltük a programokat majd elindultunk egy kisebb gördeszkázó helyre ahol meg tudjuk tanítani régi barátunkat hogy mi hogy csináljuk ezt a fadarabon gurgulászós dolgot. Nem telt sok időbe már is tök jól ment neki bár nem nagyon sikerült figyelnem a tanítására. Egész végig Finnt bámultam. Aznap olyan aranyos volt. Hosszú fürtjei a szemébe lógtak, orra kissé megégve rózsaszínen csillogott. Néha rámnézett amitől azt éreztem, hogy egy lepke hadsereg kíván éppen kitörni belőlem. Nagyon elkalandoztam úgyhogy észre sem vettem, hogy beszél hozzám.
-Öhm. Bocsi... Mit mondtál az előbb?- kérdeztem tiszta vörös fejjel.
-Ja csak azt, hogy szerintem mehetnénk mert nagyon elfáradtam.
-Persze. Megértem... Indulhatunk.
Összeszedtük a cuccainkat, elköszöntünk mindenkitől majd elindultunk.
-Jó volt ez a mai nap nem?- törte meg a csendet Finn
-Igen. Jó volt együtt lógni.- elmosolyodtam.
-Régóta barátok vagyunk... Jófej srác vagy... Szeretek veled lenni...
Összemosolyogtunk majd elpirulva sétáltunk hazáig.