A halál csókja - Mennyi még?

4

A nő hátrasimította a haját. – Hadd kérdezzek most én.
– Legyen.
– Mindenkit ismersz, azok közül, akikkel dolgod van?
– Igen.
– De nem mindenkivel találkozol így, mint velem. Igaz?
A férfi várt, mielőtt válaszolt volna. – Igaz.

– Miért én?
A férfi felemelte a vállát. – Nem tudom.
– Mondd el, kérlek.
– Nehéz ezt szavakba önteni.
– Próbáld meg.
– Érdekeltél.
A nő elpirult, aztán az oldalához kapott, és egy gyors rándulás futott végig az arcán. – Tudod mi volt a munkám, amíg dolgoztam?
– Statisztikákat kezeltél.
– Hányakat látogattál meg előttem ugyanígy? Mond el, kérlek. Hogy el tudjam magam helyezni a statisztikában. – Kényszeredetten nevetett.
– Nem fog tetszeni a válaszom.
– Egy idő után felhagytál a számolással, igaz? Kérlek. –Aa nő előrenyúlt, de hirtelen megtorpant, és csak az ingujját érintette. A férfi viszont megfogta a kezét. A tapintása simogató volt és meleg.
– Akkor játszunk egy játékot. Mondok három állítást, és te kiválasztasz egyet, ami igaz. Azt megtartom, a másik kettőt elvetem, majd mondok ismét három állítást, te kiválasztasz közülük egy igazat, és így tovább, míg rá nem jövök a megoldásra. Figyelj! Első. A becsült értek nagyobb, mint mínusz egy. Második. A becsült értek természetes szám. Harmadik: A becsült értek kisebb, mint plusz egy.
– Mindhárom állítás igaz – szólt a férfi komolyan.
– Óh, elrontottad a játékot, azt kellett voln... – rótta meg a nő, de hirtelen benn akadt a szó. – A válasz nulla – súgta maga elé. Én vagyok az első. – Behunyta a szemét.
– Te vagy.