Szerelem vagy csak játék ?

Ez nem lehet igaz!

Bocsi de mégse tudom elhozni azt az eltünt részt. De most hoztam egy újat. Remelem tetszeni fog!😊😊😉😇

Mikor már mindketten lenyugodtunk megkértem Davet hogy vigyen haza.
-Dave most kérlek vigyél haza !-kértem meg!
-Rendben.-mondta még kicsit kifulladva.
Gyors felkapkodtam a ruhám és már indulásra kész voltam.
-Gyere Jázmin!-mondta Dave.
Beültünk a kocsiba és már zugott is a kocsi motorja.
20perc autózás után leparkoltunk a házunk elött.
-Köszi hogy haza hoztál!-mondtam,majd ki akartam szállni de Dave megfogta a csuklóm.
-Várj! Először is én köszönöm ezt a csodálatos délutánt. Másodszor, holnap reggel eljövök érted . Ha nem gond!.-mondta lazán és megcsókolt.
-Rendben! Negyed 8ra legyél itt.-most én csókoltam meg amit ő egyből viszonzott.
-Szia hercegnőm! Majd holnap reggel tali. Szeretlek!-mondta és még egy csókot lehelt ajkaimra.
-Oké! Szia Dave!-mondtam.
Majd elhajtott.Bementem a házba. Apu még nem volt otthon.Hát igen apuval élek csak mert anyum 7 évvel ezelött sajnos meghalt. Testvérem meg nincs . Ledobtam a cuccaim a napaliba és felmentem a szobámba. Kerestem egy tiszta pólot meg egy rövid nacit és elmentem lezuhanyozni. Zuhanyzás után szét bontottam a hajam, majd egy laza kontyba fogtam. Mikor ezzel is végeztem lementem a konyhába és neki estem a hűtőnek. Mitagadás nagyon megéheztem. Csináltam 2 szendvicset és be foglaltam a kanapét. Elővettem a telom és kajálas közben elkezdtem megnézni hogy írt e valaki. Dia írt 4 üzit messengeren meg még kaptam párat a new yorki barátaimtól. Ja és apa is küldött egy sms-t hogy ma később jön haza mert operába mennek Lizával. Liza apa egyik kolégája,nem tudom hogy mivan köztük de elég sűrűn randiznak. Kitudja még a végén össze jönnek. Liza jó fej , csak egy baj van. Ő soha nem lesz olyan mint anya.! Amikor anya eszembe jut akkor mimdig bekönnyezek. Néha olyan mintha még ma is itt lenne. Nagyon hiányzik.

"Emlékezés."

10 éves voltam amikor meghalt. Épp munkából jött haza amikor valaki oldalról belehajtott. Anyut már nem birták újra éleszteni. Amikor haza értem a suliból apa ült a kanapén ott ahol anya szeretett mindig ülni és fogta a közös képüket és sírt. Amikor észrevette hogy haza jöttem akkor felém fordult és azt mondta hogy:
-Gyere ide kicsim! Mondanom kell valamit!-mondta könnyeit törőlgetve.
-Holvan anya kérdeztem? Mikor jön haza?-kérdeztem aput.
- Gyere ide kicsikém. Anya nem fog haza jönni. De erősnek kell lennünk!-mondta és megint elkezdett folyni a könnye. Akkor már tudtam hogy soha nem fog haza jönni anya. Nagyon sokáig sírva aludtam el azon a kanapén amit anya annyira szeretett.
Akár mikor vissza emlékszem nem birom ki hogy el ne sírjam magam. Soha nem felejtem el ahogy apa sírva nézte végig anya temetését. És azt se ahogy hónapokig próbált belém lelket önteni hogy minden rendben lesz.

Amikor abba hagytam a sírást írtam Diának hogy jöjjön át mert elakarom mesélni az egész délutánt neki. 30 perc múlva kopoktak.
- Megyek!-szóltam ki és gyorsan ajtót nyitottam. Dia volt. Gyors megölelt és már a lényegre is tért.
- Mesélj el mindent!Szórol szóra.-kérlelt . Én meg elkezdtem mesélni. Épp azt meséltem hogy majdnem pofára estem a kocsiból, amikor megint csöngettek.
-Vársz valakit?- kérdezte barátnőm.
-Nem!
-Akkor kilehet az?
- Majd mindjárt kiderül.-mondtam és elmentem kinyitni az ajtót.Egy futár állt elöttem és egy bazinagy rózsa csokrot fogott.
-Kolt kisasszony?- kérdezte a futár .
-Igen!-mondtam egyszerűen.
- Jó napot!Ezt a csokrot magának küldték!-adta át a virágot.
- Köszönöm. Nem tudja hogy ki küldhette?-kérdeztem és rá mosolyogtam.
- Nem, én csak kézbesítettem. Itt írja alá!- nyomta a kezembe a kartonját hogy írjam alá.
- Köszönöm!-mondtam.
-Szivesen. Viszlát!-köszönt el udvariasan.
Mikor beléptem a napaliba kezembe a hatalmas virág csokorral Dia felkiálltott!