Késő estére járt. Aznap volt a születésnapja szóval fel akartam köszönteni valamivel. A partijára nem mehettem el mivel még nem voltam 21, viszont megbeszéltük, hogy utána találkozunk.
Este 10 volt. A bár mögött vártam rá, mivel a barátnője nem tudott a kapcsolatunkról. Nyilván nem mondaná el, ha megcsalja...főleg nem úgy, hogy mindketten férfiak vagyunk. Már nem vagyunk együtt, de még mindig mély érzelmek fűznek hozzá. Valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy láthatom Őt, ezért szeretném Neki kimutatni minden érzelmemet még elfogadható mértékben. Még gondolkoztam kicsit azon, hogy valljak be mindent, mikor megláttam, hogy közeledik.
Köszöntünk egymásnak, aztán a karjaiba borultam. Ahogy ölelem, egyre biztosabb vagyok magamban, mégis végtelen magányt és ürességet érzek legbelül. Tudom, hogy ha mindent elmondok neki, akkor sem lesz minden újra a régi. Elengedem és megfogom a kezét. Látom rajta, hogy őt is gyilkolják belül a gondolatok. Az alkoholszagban, és ahogy tartja magát valószínűleg egy picit berúgott, de nem annyira, hogy önkívületi állapotban legyen. Teljesen magánál van. Igazából az volt megbeszélve, hogy egy étterembe megyünk, szóval el is indultunk.
Végigbeszélgettük az éjszakát, és ahogy egyre mélyebbre ástuk magunkat a nosztalgiába, végül előkerült az a része is, amikor még együtt voltunk. Láttam rajta, hogy kicsit feszeng, nem akar ilyen fájdalmas emlékekről beszélni, de végül mindkettőnknek jól esett, hogy kibeszéltük az egészet. A vacsora után azt mondta, hogy ma este nálam aludna, mert nem akar a születésnapján egyedül egy hotelban aludni.
Beleegyeztem és elindultunk hozzám. Mikor beértünk a lakásomba, leültünk a konyha asztalhoz és tovább beszélgettünk. Végig azon gondolkoztam neki, hogy mikor mondjak el mindent, ami a szívemet nyomja, de egyszerűen nem mertem. Végül összeszedtem magam és elkezdtem beszélni. Mikor a végére értem mélyen belenéztem a szemében és megláttam valamit. Vágyat.
Minden olyan hirtelen történt. Először átöleltük egymást és csókolóztunk. El sem bírom mondani szavakkal, hogy mennyire hiányzott ez az érzés. Nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam, az se, hogy elítélnek, csak mert egy férfit szeretek. Szeretem őt és képtelen vagyok elengedni. Mire észbe kaptam már semmi sem volt rajtunk. Elindultunk az ágy felé és olyasmit tettünk, amit azóta sem bántam meg, még úgy sem, hogy barátnője van. Együtt töltöttünk egy utolsó éjszakát, mielőtt végleg elváltak útjaink. Örökké magamban fogom tartani az emlékét.
Reggelre felöltöztünk és elbúcsúztunk egymástól. Egy utolsó ölelés. Egy utolsó csók. Mikor végleg kisétált az életemből, becsuktam az ajtót és összerogytam. Nem tudom meddig lehettem ott, de mikor felálltam, és kinéztem az ablakon már esteledett. Az első utam az íróasztalomhoz vezetett. Elkezdtem írni arról az emberről, aki eddig a legtöbbet jelentette számomra.
A dal címe az lett.....Cassual Affair.
Most így visszagondolva már csak egy gyönyörű és fájdalmas emlék marad, amit örökké meg fogok őrizni. Mára már van egy feleségem és boldogan élünk. Boldogabb nem is lehetnék. Viszont néhanapján ha éjszaka felkelek, mindig visszagondolok arra a bizonyos utolsó éjszakára.
