Influencer /L.S./ befejezett.

Youtube

Bekapcsolom a számítógépet, majd megnézem a kameraképet, hogy minden tökéletesen álljon abban a kis téglalapban, amiben saját magam látom. A stúdióm nem nagy, de nekem pont megfelelő. A kamera és a számítógép pont elfér az ablak alatt így nem vesz el fényt a felvételből. A két oldalsó fal fehérre van festve, így még nagyobbnak látszik a kis helyiséget. A fal, ami előtt ülök, antracit szürkére van tapétázva, és az ajtót se hagytuk ki, így az egész szinte tökéletesen egybeolvad. Csupán egy antik szobainas és egy próbababa tölti ki a teret, mindig az éppen aktuális összeállításokkal. Heti tizenöt perc hírnévért csinálom az egészet. Ez az az idő, ami alatt pontosan be tudom mutatni az általam összeállított outfit-ek előnyös tulajdonságát és variálhatóságát.

A követőim száma szerencsére folyamatosan növekszik. Reményeim szerint hamarosan felfigyel rám egy nagyobb nevű márka, aki szponzorálni akarja majd a csatornám. Még diákként kezdtem az egészet, olyan apró dolgokkal minthogy ne vegyél fel ugyanolyan csokornyakkendőt és díszzsebkendőt egyszerre. Nem is értem, miért árusítják őket párban. Kész divat szerencsétlenség! Vagy példának okáért, sosem kombinálunk két különböző csíkos darabot egymással. Pontosan ezért vállaltam munkát egy Secondhand üzletben. Így én látom meg először az új árut, és sok neves ruhával találom szembe magam. Szerencsére a főnököm ismeri a csatornát, így ha valamit találok ami jó, és szeretném bemutatni a Styles Style-ban, mindig kölcsönadja a kért darabokat. A feliratkozóknak semmi nem szabhatna határt, ha nem lenne az az átkozott L.W.T. Rend. Ez a vlog a legnagyobb riválisom a világhálón, és a valóságban is. Mindig is fújtunk egymással Louis-val. Amikor én a H&M-be mentem dolgozni, akkor ő a Zara-ba. Csak velem ellentétben, neki volt hátszele és már most a Zara támogatja a csatornáját. Én mindig szerdán posztolom a videóimat, ő meg kedden. És mintha kémkedne utánam, folyton ráérez mit fogok csinálni. Egyszer készítettem videót az öt tiltólistás összeállításról, erre ő kedden posztolta a hat legrosszabb kombinációt. Nem tudom, hogy csinálja de az idegeimre megy. Szerintem külön élvezi ha engem bosszanthat.

– Szervusztok Stylerek! Íme, itt vagyunk a mai videóval! És hoztam nektek valami nagyon-nagyon különlegeset. Ez itt egy eredeti Vivienne Westwood zakó. Barna alapon piros fekete kockás, bevarrt kis mellénykével. Meglehetősen elegáns, inggel és egyszínű szövetnadrággal bárhol megjelenhettek benne. De ha egy fehér pólóval és világoskék farmerral kombinálod, egy Chelsea csizmával vagy Derbi cipővel felspékelve, máris egy hétköznapibb öltözéket kapunk - cserélgetem vadul a szobainasról az alsókat és felső ruházatokat. Aztán pedig gomb megnyom, és szusszanás. A felvételeket mindig munka után rögzítem, és általában esténként meg is szoktam vágni. A különböző szűrőket és áttűnéseket mind csak a legvégén van időm rátenni. Visszanézem magam, és ha tetszik az eredmény akkor maradhat, ha nem akkor újraveszem a kritikus részeket, vagy épp az egészet.

Miután végzek a mai videóval, leliftezem a lakásomból, és a sarki pubba veszem az irányt egy kis társasági életet élni, ami igazából kimerül abban, hogy iszom egy korsó sört, rágok hozzá egy kis sörkorcsolyát, majd visszamegyek a lakásomba, és alszom reggelig. Ám úgy tűnik ezen a napon nem nekem ragyognak a csillagok.

– Áh, itt van utánozhatatlan Style! - hangsúlyozza a nevem úgy, hogy az "s" betűt szándékosan lehagyja a végéről. Egy arrogáns seggfej, semmi kétség. - Na mi van, rájöttél, hogy nem megy neked ez az egész, és inkább boldoggá iszod magad? Bár ha ránézek a kamu Converse cipődre, és a hamis Gucci övedre, te már nem lehetsz boldog. De ha szeretnéd adhatok pár tippet. Csak fel kell iratkoznod a csatornámra. De ne is titkold, valójában biztos vagyok benne, hogy már megtetted. Olyan édes, hogy próbálkozol, de mindig csak másolnod sikerül.