𝘈 𝘎𝘪𝘳𝘭 𝘞𝘩𝘪𝘵 𝘓𝘶𝘷...| 𝖩𝗎𝗇𝗀𝗄𝗈𝗈𝗄 𝖿𝖿. SZÜNETELTET

9. Rész

Nagy nehezen kinyitottam szemhéjaim, egy óriási ásítás kíséretében. Megdörzsöltem még kicsit csipás szemeim, és az órámra pillantottam. Egészen hamar sikerült felkelnem, így az ablakom felé indultam, amit kinyitottam. Az ágyam mellé pillantva találtam meg a tegnap odarakott poharat. Még mindig teli volt a hideg vízzel, így belekortyoltam, majd a most már üres poharat visszaraktam helyére. Nyújtóztam egyet, és gyorsan felkaptam valami ruhát. A kilincsre tettem ujjaim, amit lenyomtam és a konyha felé indultam. Nagy valószínűséggel a fiúk már nagyban dolgoznak, így úgy döntöttem csinálok valami reggelit, mielőtt még Sua felkel. Nem vagyok nagy konyha tündér, de egy rántotta még megy, így a hűtőhöz indultam és egy doboz tojást vettem ki. Szépen feltörtem egy párat, majd a tojáshéjjal a kuka felé indultam, ami persze, hogy a nappali végén volt. Gyorsan kidobtam, majd visszafelé indultam volna, de kintről beszélgetést hallottam meg.
-Nem muszáj bejönnie megtalálom egyedül én is és...
-Csak én tudom melyik mappáról van szó, úgy hogy jönnöm kell-szakította félbe egy ismeretlen férfi hang Jimint.
-De, de borzasztó nagy rendetlenség uralkodik az egész házban menedzser úr-próbálta meggyőzni Suga a menedzsert, mire én rögtön visszaszaladtam a konyhába és a konyhapult mögé bújtam el.
-Hidd el láttam már így a házatokat, nem nagyon zavar-mondta a férfi és belépett az ajtón.
-Merre vannak a mappáitok?-kérdezte a menedzser, miközben Jimin utánunk kutatva kezdett járkálni a házban.
-Az egyik fele a dohányzó asztalon-mondta Suga, majd Jimin beért a konyhába és megpillantott engem. Mosolyogva néztem rá, mire egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el száját.
-Te meg mit csinálsz ott édes fiam?-kérdezte a férfi, miközben a mappákat kutatta.
-Umhh...csak szerettem volna inni egy pohár vizet. Nagyon meleg van ma-mondta Jimin és a csap felé indult.
-Igazad van. Nekem is hoznál egyet?-kérdezte a férfi.
-Persze-mondta és két tiszta pohárért nyúlt, amiket megtöltött és a menedzser felé indult velük. Hirtelen lépteket hallottam meg fentről. Basszus Sua. Kicsit kijjebb bújtam a pultok mögül, hogy rálássak a lépcsőre. Sua lépkedett lefele rajta, majd furcsállva pillantott rám. Elkezdtem hadonászni neki, mire végre megtorpant, de pont egy rossz lépcsőfokra lépve, így egy hangos nyikorgás törte meg a csendet.
-Ez meg mi volt?-kérdezte a férfi abbahagyva a kutatást.
-Umhh... Egerek vannak a házba. Biztos éppen az egyik mászkál az emeleten-rögtönözött Jimin, majd a lépcső felé indult, ahol Sua kétségbeesett fejét pillantotta meg. Ő is mutogatni kezdett neki, majd Sua nagy nehezen vette a lapot és óvatosan felfelé indult.
-Megnézhetem? Majd én megölöm a kis dögöt-mondta a menedzser, és felkelt a kanapéról.
-Nem mert...óriásiak és...veszettek. Nem szabad kockáztatni, mert ha megharap bele is lehet halni. Egyébként is, már kihívtuk a rágcsálóirtót, szóval nem sokáig maradnak-mondta Suga, mikor már én is visszabújtam a pultok mögé.
-Ahamm...értem-mondta a férfi, és inkább visszatért a papírok keresésébe.
-Megvan!-ordította fel a menedzser, vagy 5 perc keresgélés után.
-Remek, akkor szerintem indulhatunk is minél hamarabb-mondta Suga ,és Jimint húzva indultak el az ajtó felé, amin gyorsan ki is léptek. Egy nagy sóhaj hagyta el szám, majd kibújtam a pultok takarása mögül. A lépcső felé pillantottam, ahol Sua állt, ugyan olyan lepett fejjel.

~~~

-És akkor Sua rálép arra a rohadt lépcsőfokra, ami akkorát nyikorog-mesélte nevetve Jimin, a többieknek.
-Aztán pedig jönnek Suga veszett egerei-mondtam nevetve, visszagondolva a ma reggelre.
-Jó ez jutott először eszembe. Neked volt más ötleted?-kérdezte Suga majd rám pillantott.
-Hát nem tudom, de akkor is, belelehet halni a harapásába!?-kérdeztem röhögve, mire a többiek is belekezdtek a nevetésbe.
-De nem látott meg titeket, szóval jók voltatok-mondta Rm, miközben belekortyolt egy pohár vízbe.
-Nem, nem látta meg őket, de helyette vagy egy hónapig fog még kérdezősködni a veszett egerek után-mondta J-hope, még mindig nevetve.

-De azért máskor óvatosabbnak kell lennünk, hisz nem mindig lesz ekkora szerencsénk-mondta Jin, kicsit komolyabb hangsúllyal. Mindenki egy aprót bólintott, hisz teljesen igaza volt. Nem ússzuk meg mindig ilyen könnyen. Pár perc csönd után, legtöbben inkább felfele indultak, hogy kipihenhessék a mai napot.
-Játszunk egy menetet?-kérdezte Suga, mikor már csak ketten voltunk a földszinten, és a kontrollerekért nyúlt. Bólintottam egyet, majd elvettem kezéből az egyiket.

~~~

-Iseul, nagyon durván kezdesz profi lenni ebben-mondta Suga, mikor már harmadjára nyertem meg a játékot.
-Én már régen is profi voltam benne-mondtam nevetve, és egy újabb körbe kezdtünk bele.
-Ez nem teljesen igaz. Emlékezz vissza, az elsőt én nyertem és...ezt is-mondta mikor megölte a karakteremet.
-Most csak szerencséd volt-mondtam nevetve, majd Suga után én is leraktam a kontrollereket.
-Sajna dolgoznom kéne, szóval ha nem baj nekem mennem kell-mondta, majd bocsánat kérően rám pillantott.
-Dehogy baj, menj csak-indultam én is felfele a lépcsőn, és a szobám felé vettem az irányt. Beléptem, de meglepetésemre megint egy vendég volt ott.
-Az én szobámba mindig van valaki?-kérdeztem inkább magamtól, mikor Suát pillantottam meg, ahogy az ágyamon ül.
-Csak egy sport felsőért jöttem. Gondoltam neked biztos van-mondta, mire meglepetten néztem rá.
-Minek neked sport felső?-kérdeztem kíváncsian és a szekrényem felé indultam.
-Semmi, csak futni megyek-most még meglepettebben pillantottam rá, miközben a ruhák közt kutattam.
-Te futni?-kérdeztem nevetve, és odadobtam neki a ruhadarabot.
-Persze
-És mi vett rá erre az ötletre?-kérdeztem, és leültem vele szembe, az ágyra.
-Semmi egyszerűen megjött a kedvem-mondta és ujjait kezdte piszkálni-Inkább beszéljünk rólad. Én minden reggel Jungkook mellett foglak megtalálni?-kérdezte és nagyot sejtően emelte rám tekintetét. Ha tudná ma este is hova készülünk.
-Csak felébresztett semmiség-mondtam teljes nyugodtsággal, és inkább a paplant kezdtem piszkálni.
-És este miért ébreszt fel?-kérdezte, mire azonnal rápillantottam.
-Te honnan tudsz erről?
-Azt hitted nem veszem észre, hogy este ti egymás szobájába vagytok és beszélgettek?-kérdezte, mire egy nagyot sóhajtottam.
-Jó, néha átjött ide, de csak azért, hogy segítsen nekem a dalban-mondtam, a tényleges igazságot.
-És szerinted miért segít neked ennyit, hacsak nem azért mert tetszel neki-mondta, és magasra húzta szemöldökét. Vörös fejjel pillantottam rá, de szerencsémre egy ajtónyitódást zavarta meg beszélgetésünk és, Jimin lépett be azon.
-Jössz Sua?-kérdezte, mire az előttem ülő lány, már fel is pattant az ágyból.
-Még is hova?-kérdeztem döbbenten, és az ajtó felé fordultam.
-Már mondtam. Futni-mondta Sua, és gyorsan felkapta az ágyamra dobott felsőm.
-Jiminnel?-kérdeztem döbbenten, még mielőtt elmentek volna.
-Szia Iseul!-hallottam Sua hangját, és már kint is voltak a szobámból. Mosolyogva pillantottam utánuk.
-Még hogy én vagyok sokat Bunnyval-mondtam a sötét barna ajtónak, és tudtam, hogy erről még beszélnünk kell Suával.

~~~

És most betartottam igéretem, és hamar jöttem a kövi résszel.
Egyébként remélem észrevettétek, hogy más a borító. Nekem nagyon nem tetszett az előző, így csináltam egy újat. Na de én itt búcsúzok, próbálom minél hamarabb hozni a kövi részt! 💜