daddy's property - befejezett -

3.rész

Yoongi POV.

-Szia Jimin.-köszöntem bele a telefonba, majd egy kis csönd után hallottam egy angyali nevetést.

-OH! Szia Yoongi! Bocsi, csak elsőnek nem esett le, hogy kivel beszélgetek hehe.-hangjából le következtettem, hogy mosolyog, ami nekem is egy fél mosolyt csalt azt az arcomra.

-Figyelj. Nem baj. Meg esik az emberrel.-mondtam neki én is mosolyogva, mire egy hümmögéssel válaszolt. Ilyenkor olyan szívesen megtépném és meg mondanám neki, hogy velem szemben tiszteletlen ne legyen..

-Amúgy miért hívtál?-tért át a témára, mire nekem eszembe is jutott a kis tervem.

-Jaa.. Igen. Csak azért, hogy beszélgessünk. Hogy vagy? Milyen volt a napod? Fáradt vagy-e?-kezdtem fel sorolni a kérdéseket, mire egy kis csönd után válaszolt.

-Meg vagyok köszi.. Fárasztó. Igen..nagyon.. Legszívesebben már otthon lennék, de a buszom majd csak 7-kor jön, úgyhogy még várnom kell 2 órát.-

-Biztos, hogy meg vagy? Nem hangzik úgy, mintha annyira meg lennél. Amúgy, ha akarod el mehetek érted. Nem telik semmi időbe és amúgy sincsen semmi dolgom.-ajánlottam fel neki, mert ezzel csak meg könnyítené vele a dolgomat.

-Ahh.. Jólvan. Nem vagyok a legjobban. De figyelj Yoongi.. Nem kell nyugi. Tudok várni.-és most még többet segített nekem. Most hogy nincsen a legjobb passzban, meg tudom hallgatni, segíteni és tanácsokat is tudok adni neki. Ezzel pedig csak még jobban bele férkőzök a bizalmába és ha teljesen megbízik bennem, onnantól semmi más dolgom nem lesz, csak az, hogy burkoltan bókolgatok neki, aztán pedig lépek egyet.

-Jimin.. De, elmegyek érted. Nem akarom, hogy várnod kelljen. Hol vagy? Már is ott vagyok.-

-A pláza előtti buszmegállóban ülök. De tényleg nem kell..-próbált volna kibújni alóla, de persze én ezt nem hagytam.

-Nem! Elmegyek érted és kész. Pár perc és ott vagyok.-majd ezzel le tettem a telefont. Egyből mentem is ki a kocsimhoz, persze nem siettem annyira, mert van időm, de nem is mentem úgy, mint egy csiga. Komótosan ki sétáltam, majd be is szálltam az autóba. Persze a perverz gondolataim most se hagytak nyugodni..

Minden egyes dolog eszem jutott, hogy miket is tennék vele, mondjuk a hátsó ülésen. Attól kezdve, hogy meg lovagol, minden eszembe jutott és a képzeletem nem is hagyott cserben, mint soha eddig. Ahogyan izzadt testünk egymásnak csattan, az egyszerűen csodás látvány volt számomra, még így is, hogy csak elképzeltem..

Ahogyan a vékony hangjával nyögdécsel és vonaglik alattam, közben pedig könyörög, hogy álljak le, mert már nem bírja ezt tovább. Ahogyan dús és feltehetőleg méznél édesebb ajkait csókolgatom, hogy ezzel tudjam egy kicsit csitítani.. Ahogyan..

*Yoongi elképzelése*

Ahogyan Jimin beszállt az autóba, mellé ültem, majd vártunk, hogy a sofőr elinduljon. Mikor elindultunk, rásimítottam Jimin combjára, amit majdnem semmi sem fedett, csak az én rövid nadrágom, - ami nagy volt rá - felső testét egy hosszú ujjú vékony textil fedte, lábán pedig egy sport cipő volt.

Egy ideig csak mentünk és mentünk,megállás nélkül. Egy kis idő után el érkeztünk egy kisebb erdőhöz, ahol egy kis ösvényen keresztül el jutottunk egy el dugott részhez.

-Hova megyünk Apuci?-tette kicsi kezét az én nagy kezemre, ami azóta is a combján pihentettem. Mosolyogni kezdtem. Tetszik, hogy így beszél velem. Megtisztel és ezt szeretem.

-Hercegnő, ne kíváncsiskodj, de ha annyira akarod tudni, akkor meg mondom neked, hogy itt is vagyunk.-állt meg az autó és a sofőröm ki is szállt belőle, majd az egyik fa mögé parkolt autóval el is hajtott.-Mond meg nekem. Jó fiú voltál eddig?-néztem mélyen szemeibe, amiből le szürtem a temérdeknyi kíváncsiságot.

-Igen Apuci.. Jó fiú voltam.-válaszolt könnyen és egyszerűen. Legalább nem kell meg bűntetnem.. Nekem most rendes szex kell, élvezetes nyögésekkel. Nem fájdalommal teli nyögések és könnyek.

-Ennek örülök. Ügyes voltál baby boy. Továbbra is ilyen jó leszel?-kérdeztem tőle, mire pimaszul mosolyogni kezdett. Valamiben sántikál?

-Hát..még át gondolom..-nézett le pici ujjaira, majd tördelni kezdte azokat, viszont duci arcán közben egy sunyi mosoly bújt meg.

-Jimin ne szemtelenkedj. Tudod te is, hogy mi lesz a következménye annak, ha szemtelen vagy velem.-túrtam bele puha szőke tincseibe. Imádom minden egyes porcikáját..

-Miért.. Mi lesz Apuci?-nézett fel rám próbálva takargatni mosolyát, de nem sikerült neki. Nagyon szemtelen és pofátlan velem szemben.. Tudja, hogy ezzel a viselkedéssel fel tud hergelni, de azért is csinálja. Ez a fiú az életem értelme és pontosan egy ilyen embert kerestem magam mellé egész életemben, most pedig meg is találtam.

-Ez.-majd hirtelen ráfogtam férfiasságára, mire hangosan fel nyögött.-Abba hagyod ezt a viselkedést?-kérdeztem meg tőle, miközben haját meg is húztam egy kicsit.

-Tudom, hogy tetszik ez a viselkedés. Főként, ha én csinálom.-mondta ki a tényeket, amik megmosolyogtattak. Hirtelen ajkaira kaptam, ami melegséggel töltött el.

Haját elengedtem, kezeimmel pedig ölembe ültettem, majd fenekét kezdtem el markolászni, míg Ő kezeivel hajamba túrt, csípőjét pedig előre hátra kezdte el mozgatni. Egyre és egyre jobban kezdek keményedni és az csak rá tesz egy lapáttal, hogy nagyon erősen dörgöli nekem magát. Amikor elváltunk, egy nyálcsíkot hagytunk magunk között és csak néztük egymást lihegve, de pár másodperc múlva nyakára is tapasztottam ajkaimat. Feje hátra csuklott, kezeit tarkómra vezette, míg én kezeimet bele vezettem nadrágjába, és úgy folytattam feneke markolászását. Mivel a mozgást abba hagyta, egy pár pillanatra fel függesztettem a tevékenységemet.

-Nem mondtam, hogy állj le a mozgással. Mozogj szépen tovább.-parancsoltam neki, de Ő csak a fülemhez hajolt.

-Magamban akarlak érezni Apuci..-suttogta fülembe, mire vetkőztetni kezdtem Őt.

*Yoongi elképzelésének vége*

Az elmélkedésemből egy férfi hang rázott ki és mikor meg láttam a hang tulajdonosát, egyből mosolyogni kezdtem. Ki nyitottam az anyós ülésnél az ajtót, majd vártam, hogy beszálljon.

-Bocsi, hogy nem voltam ott a buszmegállóban, csak még vissza kellett szaladnom egy pár cuccomért.-mondta halkan, még is mosolyogva. Nagyon szeretem benne, hogy megalázkodik.

-Semmi baj ne aggódj. Ha van még esetleg valami cuccod oda fent, fel megyek érte.-mutattom a pláza felé, de csak mosolyogva megrázta a fejét.

-Nem kell. Nyugi Yoongi. Nincsen több cuccom odafent. Meg....neked amúgy se kellene azzal kiszállnod.-mutatott le ujjával, mire én is le néztem és észre vettem, a nadrágomon lévő nagy dudort. Nah bazdmeg.. Az elképzelésem egy kicsit erősen hatott rám..

-Uh.. igazad van hehe..akkor inkább menjünk.. De amúgy van kedved hozzám be jönni? Tudod egy kicsit, hogy jobban meg ismerjük egymást.-mondtam neki mosolyogva és próbáltam takargatni vörösben pompázó arcomat.

-Okés be megyek, de előre szólok, hogy nem foglak le kezelni, ha azért akarsz engem magadhoz vinni!-mutatta fel mutató ujját fenyegetés képpen, mire én kezeimet fel tettem védekezés képpen.

-Nyugi van Park! Nem vagyok egy beteg állat.-nevettem fel, mire ő is fel nevetett. Na most egyenesen a szemébe hazudtam.

Egy ideig még nem fogsz le kezelni, de csak várd ki a végét Jimin..