Szeretsz? /Befejezett/

4 fejezet-Ismerlek?!

~Levi~

-BORZASZTÓÓÓ... MIÉRT PONT LIGHT? MIÉRT?? MELLETTEM ÜL AZ A.... HÜLYE... NYÁPIC...GYŐKÉRRR- Üvöltöm mikor haza mentem.
- De legalább nem Hanji mellett ülök- már lenyugottam egy picit amikor hirtelen beugrott egy emlék- Hogyan is hívják Light régi padtársát, mintha ismerném... - gondolkoztam hangosan.

Elővettem a telefonom és írni kezdtem Hanjinak hisz ha mellette ül akkor már sokat beszéltek... Gondolom...Hanji folyton beszél... Ahhhjjj biztos beszéltek!

Levi: Szia pápaszem!
Hanji: Szia!
Hanji: Mit akarsz?
Levi: Honan tudod, hogy szeretnék valamit?
Hanji: Khm... Megérzés... Kb. Senkivel nem beszélsz és velem is csak akkor ha valami kell...
Levi: Jól van na...
Hanji: Na elmondod mi kell?
Levi: Ja, hogy hívják az új padtársad?
Hanji: Cukor király... Miért?
Levi: De az igazi neve mi?
Hanji: L azt hiszem...
Levi:Egy db betű a neve?
Hanji: Hát csak ennyit mondott. De miért fontos ez ennyire?
Hanji; Levi itt vagy?
Hanji: LEVIIIII
Hanji: Ne hagy már itt!! 😠😠😡😡

Nem akartam vele beszélni... Most nem... Egy ideig... Senkivel... Mert az aki Lnek hívja magát egy régi barátom volt amikor kicsi voltam.
De ő telejesen máshol élt, mint én... Ő, hogy... ÉN EZT NEM HISZEM EL... EZ A MAI NAP EGY KÉSZ KÁOSZ... KATASZTROFA... Még is vissza írok neki mert aztán még gond lesz belőle...

Levi: Semmiért... Csak kérdeztem.
Hanji:De hova mentél az előbb? 😡
Levi: Nyugi csak ittam egy pohár vizet semmi különös... -Hazudtam neki, de hát most nem mondhatom, hogy egy régi barátom...
Hanji:Meg mindig csak ÚGY kérdezel...
Levi:Csak szerettem volna tudni az új osztálytársunk nevét... Nyugiiii...
Hanji:Jól van...
Levi: Na megyem, szia.
Hanji: Szia

Borzasztó beszélni evvel a csajjal...
Szó fosása van midig... Hajh!!!
Majd beszélnem kell L-el...
Vagy mégse...? Azért megér egy próbát...

Másnap~

MI A FASZNAK KELL ENNYIRE SÜTNI TE KURVA NAP MENNYÉL MÁR LE MINEK KELLTÉL FEL? HMM.. MONDJAD MERT... NEM TUDOM HUZZÁL LEFELE- üvöltöztem reggel a nappal...

Nagy nehezen és kínszenvedések árán elindultam az iskolába...
Mit is akartam...?
Jajaja meg van L - el akartam beszélni...
Okés akkor akkor megkérdezem, hogy ismer-e vagy csak nekem hasonlít valakire...

Iskolában~

Most egész hamar beértem Hanji meg Light nem volt mégben szoval oda tudtam menni L-hez... Gyorsan ledoptam a cucomat majd lehuppantam mellé és a cukor kupac elé... Ez mennyit eszik?? Kicsit furcsán nézett rám, de én csak a szokásos fapofámmal néztem ahogy issza a sokadik pohár kávéját és eszi a sokadik cukrot... Vércukra az nem fog leesni... Meg hát az az ülés, hogy lehet így ülni...?? Na mindegy...

-Azért jöttem ide mert olyan ismerős vagy valahonan, ismerjük egymást? - kérdeztem a cukor tengerre nézés közben... Ennyi cukrot honann vesz be megy a boltba egy kurva nagy kosárral és az összeset bele boritja?! Vagy mi?

-Sokan mondják ezt... - mondja...
Na hát ezzel nagyon sokat segítettél... -Mi lenne ha mondjuk csak a játék kedvéért válaszolnál a kérdesemre?! - mondom hidegen...
-Jaj de kedves Rivaille és örvendek a találkozásnak... - senki nem hív így szóval ismer... Olyan okos vagy baszki... De tényleg olyan mérhetetlenül okos...
-Én is de ő mi is a neved? - lehet, hogy egy kicsit illetlen voltam, de ha ismer akkor ezt is tudja valoszínűleg...
- L-nek hívnak... - mondja
- De mi az igazi neved? Mert gondolom nem egy db betű neved...
- L- nek hívnak és kész. -
biztos ismerem...

De nem tudtam többet gondolkodni mert megjelent Hanji szóval észre vétlenül elkellett mennem... De nem jártam sikkerel...
- Szia Levi! Khm... Miért is vagy itt?
- Szia! Én csak kávét jötten kérni...
- Szia Hanji! Tényleg csak kávért jött, hisz álmos volt. - segítki L...
- Aha... De Levi mindig teát iszik és nem pedig kávét, meg ha ivott hol a pohara?
- Én... - mondtam volna de közbe szakított L.
- Itt a pohara-mutatt fel egy üres üveget. - és csak ki akarta probálni a kávét... Hisz az jobban felébreszt, mint egy tea... - mondja cukrot majszolva.
-Hát jó... - mondja Hanji
Ekkor kaptam a lehetőségen és a helyemre mentem...

Valyon honann ismerem? Mért segitett ki engem? Talàn tartozik nekem? Olyan, nintha mindent elfelejtettem volna kiskoromból... De hisz evvel jár ha nagyobb lesz az ember... Nem?