Légi útitárs (Szünetel)

Utazás kezdete

Reggel, ahogy felkeltem izgatottan pattantam ki az ágyamból, annak ellenére, hogy kevesebb, mint 3 órát aludtam. Már nagyon vártam, hogy eljöjjön ez a nap, ugyanis ma a szüleimmel és a bátyámmal, Willel egy görög szigetre megyünk nyaralni, Zakynthosra.

Miután elkészültem, bepakoltam a bőröndömbe az utolsó hiányzó dolgokat is. Már mindennel megvoltam így elővettem az egyik könyvem és olvastam míg nem jön a taxi. A szüleim eközben idegesen rohangáltak fel-alá a házban, nehogy itthon maradjon valami.

Már szinte bele is feledkeztem az olvasásba, amikor berontott a szobámba a bátyám.

~Gyere már le és hagyd a könyvedet, mindjárt itt a taxi.

~Jól van na, megyek már. Nem fog elmenni nélkülem elhiheted.- vágom oda neki.

~Sajnos nem.-majd kirohan a szobámból.

Én is rohantam utána, amikor leértem már ott is volt a taxi a házunk előtt. Mindent bepakoltunk majd beszáltunk az autóba.

Fél óra múlva meg is érkeztünk a repülőtérre ahol minden simán ment.
Amikor mindennel végeztünk már csak várnunk kellett a gép indulására. Hamar eltelt az idő ugyanis találtam egy olyan üzletet ami tele volt Harry Potteres cuccokkal, köztük palcákkal is. Alig lehetett elrángatni onnan. Emiatt Will hosszasan cseszegetett, ugyanis utálja a könyv és Harry Potter mániámat.
Végül már jött értünk a busz ami elvitt a repülőnkhöz.

Épp száltunk fel a gépre amikor észreveszek valamit a jegyeken.

~Nézzétek csak!-fordulok a szüleimhez-A jegyek nem egymás mellé szólnak.-mondom teljesen ledöbbenve. Mindenki nagyon furcsálta a helyzetet, de nem lehetett mit tenni. 

~Hát akkor mindenki keresse meg a helyét és érezze jól magát az út alatt!-mondja apukám lehangoltan.

~Rendben, vigyázzatok magatokra!-mondja anyukám aggodalmasan.

~Akkor sziasztok.-köszönök el, majd elszontyolodva megyek megkeresni a helyemet.

Annyira idegesített a helyzet, nagyon vártam ezt a napot, életemben elősször repülhetek, mehetek ki külföldre nyaralni, erre pont nem tölthetem az egyik legizgalmasabb részét a családommal.
Miután megtaláltam a helyemet és leültem egyszer csak megjelent egy nálam kicsit idősebb fiú.

~Szia.-köszön kedvesen, majd leült mellém.

~Szia.-köszönök vissza neki lehetőleg úgy, hogy minél kevésbé látszódjon, hogy el vagyok kenődve, majd az ablak felé fordulok.