7 fejezet-Ő az...

172 6 0
                                    

~Levi~
Az iskolában~

Be sittem az iskolába ahogy monda az ismeretlen. Nem tudom,de olyan érzés fogott el,hogy benne bízhatok. Egész nap rajta járt az eszem. Olyan megnyugtató volt a hangja. Arra gondoltam elmehetnék abba boltba a amelyikbe bevitt...Hát ha ott lesz...Vagy nem kéne...De mégis csak meg kéne köszönnöm,hogy megmentett...Ettől az alaktól aki éppen mellettem ül...Talán Hanji mellett kellet volna maradnom...De nem tudom...Vissza megyek ahhoz a bolthoz...DE  MIÉRT GONDOLOK RÁ FOLYTON... Zavar...

iskola után~

Elindultam azokon a szűk kis utcákon. Meg álltam az ajtó előtt.

Mi van ha nem akkor ha nem akar látni... De várjunk csak ő honnan tudja,hogy én ki vagyok... Már megint egy barát akire nem emlékszek...De jó...Lehet,hogy tud valamit mondani amire nem emlékszem...

Be kopogtam...

Erre valaki oda kiállt nekem... Ő volt az. Be engedett...És közel hajolt hozzám pont,mint ahogy Light... Ezért gyorsan kitértem... Erre meglepődött...
-Mi a baj Levi???-mondta értetlenkedve-Olyan régen láttalak.Mit csináltál?
-Te ki vagy?
-Nem ismersz meg????-mondta még jobban felhúzva a szemöldökét.
-Nem ...Meg kéne ismernem?-mondtam,de ő nagyon meglepődött
-N-ne-nem is-ismersz meg???-mondta. Láttam rajta,hogy mindjárt sírva fog fakadni...
-Valami rosszat mondtam??-kérdeztem
-Menj el... Nem akarlak látni soha többé!!!-mondta idegesen egy kis haraggal-NEM ÉRDEKELSZ!!!-fakadt végül sírva- ÉS NEM MENTLEK MEG TÖBBET YAGAMITÓL!!! HA ÍGY KERESZTÜL NÉZEL RAJTAM ÉS MEGJÁTSZOD,HOGY NEM ISMERSZ!!!-nagyon megbánhattam
-Kérlek azt se tudom én ki vagyok nem azt,hogy ti kik vagytok nekem... Nem tudom,hogy te kivagy vagy L vagy Light...Valamit eltitkol előlem Light és L! De nem tudom mit. És L se tudom kicsoda vagy mi a teljes neve! Kérlek magyarázd el!-Furcsán nézett rám...Lehet ő se tudja???
-Te Rivaille Ackerman vagy. Én pedig Eren Jager. T-te -megint sírva fakadt-te vagy az én...-el hallgatott...
-Mi vagyok én neked?-sürgettem.
-Te vagy az én barátom!-bátorodott fel
-Barátod már,mint...-közbe szakított
-Te vagy a szerelemem!-mondta bátran. Én viszont meglepődve néztem.
közelebb hajolt-De kérlek maradj velem!-mondta és én teljesen beindultam...Olyan kellemes hangja van...

-Nem megyek sehova-mondtam én is a fülébe súgva...leültem ő meg teljesen elpirult.
-Nem ülsz mellém?-kérdeztem
-Miért bízol bennem ha nem is emlékszel?-kérdezte. Én meg szokásos fa pofát mutattam.
-Mivel meg mentél Light-tól és van egy olyan érzem,hogy benned bízhatok. Azt hittem örülsz ha kicsit megint a régi leszek...Nem jó?
-De én nem tudom...-le hajtotta a fejét. Szoval témát váltottam.
-És miért nem emlékszem semmire?
-Nem tudom,de szerintem Light és L tudja.-mondta
-És honnan ismerem Light-ot és L-et és ők honnan ismernek??-kérdeztem.
-Hát Light volt neked előttem és Light nem akart le mondani rólad...Nem tudom,hogy ki az az L. Nem mesélted...

Szeretsz? /Befejezett/Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz