Zene csendült, s a ringatózó, ritmusra forgó testek árama magával ragadott. Elsodort, s én hagytam, hadd vigyen. Bennem zengett a dobok hangja, átjárt és megbabonázott a levegőben keringő különös melódia. Lábaim maguktól vittek a tűz körül körbe-körbe, egyre gyorsabban, míg a világ nem lett más, csak elmosódott árnyjáték. Eljártam a vizek táncát, hagytam, hogy hullámaim szabadon keringjenek köztünk, könnyeden, akár a parti szellő.
Mikor elfáradtunk, tüzes ital járt kézről kézre, lángra lobbantva lelkem s új lendülettel pörgetve fejem. A mozgás lelassult, megváltozott, de szellemünk csak még jobban felszabadult. Együtt hullámoztunk, lélegeztünk, ringatóztunk, mintha nem lenne holnapunk.
Majd, mikor a tűzkialudt, kimerült testünk összerogyott, messzire sodort minket az álom.
ESTÁS LEYENDO
Viharhozó
Historia Corta"Az óceán mélyén születtem, sós vizet lélegeztem. Tüzet gyújtottak bennem, majd hagyták, hogy felperzseljen. Villámot fogtam a kezeimbe, s hagytam, hogy ereje folyjon ereimben. Óceán vagyok. Tűz vagyok. A tomboló Vihar vagyok." Rövid történet naivit...
