Vérfarkas ~JiKook~ SZÜNETEL

Bevezető

Csak futottam és futottam, menekültem amilyen gyorsan csak tudtam. Nem kaphatnak el a szüleim, nem találhatnak meg!
Mancsaim már fáradtak és fájtak, de erősnek kell lennem. Ha megtalálnak, megölnek! El kell bújnom! Nem találhatnak meg!

-JeongGuk gyere! Ma hozták haza Minah-ék kisfiát! - hallottam meg anya hangját. Hatalmasat nyeltem és megtöröltem könnyes szemeimet. Megint a múltamról volt egy borzalmas álmom. Feltöltöztem majd lementem.
-Látom kész is vagy. Akkor indulhatunk - mosolygott apa. Kimentünk és autóba ültünk. Minah anya legjobb barátnője. A Park család és a Jeon család már évtizedek óta szoros kapcsolatban állnak. Parkékon és a családomon kívül, senki nem tudja, hogy Vérfarkas vagyok. Egyébként "6" éves lettem 1 hónapja.
Legalábbis másoknak ezt mondjuk. Eredetileg 60 éves vagyok. Mi vérfarkasok olyanok vagyunk mint a vámpírok. Soha nem halunk meg. Maximum ha eltörik nagyon durván a csontjainkat vagy szíven szúrnak.

Fél óra múlva apa le parkolt Parkék előtt és én egyből kiszálltam az autóból. Imádom a gyerekeket és már kíváncsi vagyok a kicsi Jiminre.

Villámgyorsan az ajtó elé szaladtam és halkan, de mégis hallhatóan bekopogtam. Anyáék pont ide értek, mikor Minho ajtót nyitott.
-Sziasztok. Gyertek be! - mosolyogva arrébb állt, hogy be tudjunk menni.
-Szia! Örülök, hogy látlak! -hadartam el és be rohantam a szobájukba, ahol megláttam Minah-t az ágyon ülni, egy tündéri kisfiúval a kezében. Közelebb lépkedtem majd leültem mellé.
-Szia Jungkook. - nézett rám mosolyogva miközben el suttogta ezt a 2 szót.
-Szia - mondtam halkan és csillogó szemekkel néztem Jimint.

Aztán hirtelen valami fura dolgot éreztem... A szívem őrült tempóban kezdett verni és nem bírtam másra koncentrálni csak Jiminre....

Bevésődtem nála..