Gondolataim a világnak

2. Egy kis emberséget!

Tudjátok vannak azok a bizonyos "nyomik". Akiket bárki elnyomhat, bánthat (testileg, lelkileg), majd szép lassan megsemmisíthet. Ebben nagy szerepet játszanak azok akik bántalmazták emberünket, illetve aki ezt szó nélkül hagyta. Tisztában vagyok vele, hogy bátorság kell ahhoz, hogy felléphess a tömeg ellen, de gondolj bele, ha ezek veled történnének. Most biztos azt gondoljátok, "ez biztos, hogy velem nem fog megtörténni". Elkell, hogy szomorítsalak, én is ezt hittem oviban, de bekerültem suliba és hirtelen bántalmazottá váltam. Nem sajnáltatni szeretném magam, hanem szemléltetni egy élő példával ezt a szörnyűséget.
Tudod milyen úgy menni iskolába, hogy "csak most ne bántsnak, mert nem bírom már tovább" érzéssel. Lehet tudod, lehet nem. Egyet muszáj kérném tőletek. Tőled, aki ezt olvassa. Ha ismersz ilyen embert, segíts neki. Menj oda és öleld meg azzal, hogy nincs egyedül. Ha ellök, próbáld újra később. Biztosísd, hogy nem játszol vele. Ez segít, ha bántod nem.

{Sziasztok! Egy kis kihagyás után újra, egy számomra fontos gondolatot sikerült papírra vetnem. Nagyon szívesen olvasom a ti véleményeteket!
Én ennyi lettem volna...

Metál pacsi! 🥰}