BTS Oneshots-You And BTS

Jimin ~4.rész~

Ha eddig azt hitted hogy nyomorult életed volt, ahhoz képest az elmúlt hetek mégjobban megtetőzték eddigi helyzeted.
Vagyis boldog voltál amikor ő veled volt. Meg úgy átlagosan eltengetted napjaid mikor még nem ismerted meg. Miután eltűnt, már semmi nem tudott boldoggá tenni.

A barátaid próbáltak felvidítani, de nem jártak sok sikerrel, és te is inkább kerülted őket. Egyszerűen nem volt kedved semmihez. A szüleid elkönyvelték állapotodat szerelmi bánatnak. Bár nem tudták hogy ki a fiú, te meg csak azt hazudtad nekik hogy néhányszor találkozgattál vele, úgy gondolták hogy majd az idő teszi a dolgát.Általában az idő tényleg jó gyógyír, csak nem ebben a helyzetben.

A szüleid megelégelték búskomor állapotodat, és elhatározták hogy elmentek egy egy hetes tengerparti nyaralásra hátha az eltereli a gondolataidat. Az elején kedvetlenül indultál el, néhány nap után talán kezdted újra megtalálni önmagad. Mindennap kimentél a tengerhez és szinte reggeltől estig ott töltötted az időt. Végre úgy érezted hogy valami sikeresen el tudja terelni a gondolataidat.

Miután hazaérkeztetek a vakációról elhatároztad hogy felhívod egy barátnődet és meg is beszéltetek egy találkát másnap délutánra. Elmentetek sétálni, majd bementetek a bevásárlóközpontba hogy megajándékozzátok magatokat néhány dologgal, majd beültetek az egyik kedvenc helyetekre kajálni. Olyan jól szórakoztatok hogy már nem is érzékeltétek az idő múlását.

Már picit besötétedett, és a barátnőd felhívta az apukáját hogy jöjjön érte, aki úgy negyed óra múlva meg is érkezett. Felajánlotta hogy elvisz téged haza, de pont az ellenkező irányba laktak mint te, ezért nem akartál kellemetlenséget okozni nekik, így udvariasan visszautasítottad az ajánlatot mondván hogy csak néhány perc haza a séta. Tulajdonképpen ez tényleg így volt, ha kicsit siettél akkor negyed óra alatt haza tudsz érni.

Elbúcsúztatok, majd elindultál hazafelé. Egyre jobban besötétedett az ég, és őszintén megmondva nincs kedvedre estefele egyedül sétálgatni kevés forgalmas utcákon ahol csak a bárokból kiszűrődő zaj töri meg az utca csendjét. Most is elmentél egy mellett, és igyekeztél gyorsan szedni lábaidat hogy minél hamarabb elhagyd azt az undorító helyet. Pechedre néhány lépés után utánad szól valaki. Egy pillanatra megtorpansz, majd magadhoz térve folytatod az utad.

Szíved azonnal hevesebben kezd kalapálni mikor gyors lépteket hallasz hátulról, és ráadásul nem is egy emberét, hanem legalább hármat. Ezután màr minden mindegy alapon futni kezdesz, azonban hamar elfogy a levegőd és egyre lassulsz. A fejed annyira lüktet, hogy meg se hallottad már hogy üldözőid utolértek, csak mikor ez egyik megragadja a karod és erőszakosan a falhoz nyom. A fájdalomtól olyan hangosan felsikítottál, hogy több másodpercig visszhangzott az utca. Erre a férfi kezével erősen befogta a szád, majd közelebb hajolt és megcsapott a tömény alkoholszagú lehellete.

Szemeidbe könnyek szöktek, teljesen kétségbe voltál esve. Az interneten látott önvédelmi mozdulatokat teljesen elfelejtetted, és mintha végtagjaid teljesen kővé merevedtek volna. Szemeidet behunyva próbáltál valami épeszű ötletet kitalálni,vagy csak reménykedni a csodában, mikor egy hangos csattanás hallatszott a jobb oldaladról. Továbbra is csukva tartottad a szemed a félelemtől, nem merted kinyitni. Érezted hogy a szádat befogó ember kezének szorítása enyhül, majd valaki olyan erősen elránt a karjai közül, hogy a földre zuhansz.

Fejedet lehajtva tartottad, és lábaidat magad alá húzva kuporodtál össze. Szemed sarkából láttad hogy két ember a földről feltápászkodva futásnak erednek és elmennek melletted. Kissé bal oldalra pillantva két alakot pillantasz meg akik egymással verekednek, de az egyik egy végső ütést ad a másiknak aki hátrahőköl és végül ő is menekülésre fogja.