A Pokol Urai

11. rész

"I wonder what i look like
in your eyes"

Miután Chris el intézte az ujjonan érkezőket ellátás, alvóhely stb.
Küldött egy embert hogy ismertesse a
szabályokat és ossza be őket dolgozni.
Az irodájában ment, amiről nagyon          kevesen tudnak, szinte titkos.
A hálo termek fölött, a padláson.
Igazábol csak papirok voltak itt meg az    ablak elött egy iro asztal és székek, meg egy kissebb kanapé. Na jó igazábol a butorok egész otthonossá tették.
Megkérte Lilit a legveszélyesebb harcosát, hogy kisérje ide azt a rabot.
Egy kopogás után már vele szemben is ült. A lányt csak az ajto elé küldte ki.

- Zac - préselte a fogai között, köszönés képpen

- Chris - vigyorog eszelősen

- Mit keresel itt? - támaszkodik az asztalra.

- Ide hoztak, mint láthatod - köpi nem törödöen a szavakat.

- Ha bajt keversz... - kezdi Christian.

- Nyugi! Látom te vagy itt a vezető... Viselkedek...még ez a hely is jobb mint a börtön. - néz körbe szinpadiasan.

- Mi ? Te ott voltál ? Azt hittem ... - huppan le csodálkozva a székre

- Azt hitted még mindig meg van a vezető poziciom... ?!!?  - bazsalyog. Egyáltalán nem tűnik feszültnek ez nem azt jelenti hogy nem az..

- Ami azt illeti ... igen - mondja gúnyosan.

- Akkor ... tévedtél. - pattan fel és az összes izma meg feszül. - Mehetek?! - kérdi sziszegve. Chris legyintve el engedi.

Valami nem klappol...

Endi nem is látta Christ, a Monster rabszállito auto távozása után.
Be fejezték a boxok takarítását és a gyerekekkel játszottak akik lovagolni akartak.
Aztán vacsoráztak. Evés közben egy tekintetett érzett magán. Sokáig nem szentelt ennek figyelmet hisz rengetegen voltak körülötte.... mégis mintha azt a pislogástalan iriszt érezte volna. A gyomra össze szorult és az evő eszköz is ki esett a kezéből.
Kétségbe esetten forgatta a fejét és kereste a szem párt.

- Valami baj van ? - fogta meg Lili a vállát. Össze szorította a szemét és vett egy mély levegőt.

- Nem nincs - mosolyog

- Akkor megyünk aludni - indulnak el. Ma nem megy le éjfélkor mert tudja Chris sem fog. Plusz nem ok nélkül fél ...  valahonnan  ismerős az a srác ... de honnan?