A Pokol Urai

12. rész

"Never stop learning, because
life never stop
teaching"

Endi este sokáig gondolkodott hogy honnan ilyen ismerős neki... de nem ugrott be. Reggeli után azt a feladatot kapták hogy, lovagoljanak a 7 - 12 évesekkel. A 10 alatt lévők csak simogatták, fésülték vagy befonták a sörényük. A nagyobbak pedig kisérettel felültek. Egy pej lovat, pitét vezette ki Endi amikor meglátta őt.  Megfagyott és amikor a fiú is rá nézett, nyelt egy nagyot.

Zac éppen istállot söpört amikor a lány őt nézte.

- Szia a nevem.. - ejtette el a seprűt és lépett Endi felé.

- Ne..- hátrált a lány és rémület volt a kiáltásában - ne szóljon hozzám - indult meg az udvarra. Zac csak nézett utána ... arra gondolt hogy amint be fejezi a munkát, beszél vele.

Endi egy kicsi 7 éves szőke lánnyal volt aki annyira keservesen könyörgött hogy lovagolhasson hogy Endinek meg szakadt volna a szíve nemet mondani. Ezért megigértette vele hogy nyugton marad akkor lovagolhat.
Pite volt a legszelidebb lo a birtokon, de egy kigyotol mindenki megijedne.
A lo két lábra ágaskodott, a kislány megállás nélkül sikitott es a kigyo sziszegve a farkát csörgette.
Endi, pitét probálta el ráncigálni és nyugtatni, miközben magát és a riadt gyereket tartotta az állat hátán.
Aki tudott elmenekült, nagy káosz ütött fejet az udvarba.

A semmiből előrohan a rideg tekintetű fickó, vasvillával a kezében...
Amivel a kigyót felkapja és a bozotba dobja. A villát is el hajitja és a lóhoz fordul.
Zac nyugtato szavakat suttog pitének és csititja, majd elkapja a kantárját és az orrát simogatja.
Endi nem mer mozdulni amig nem mondja senki hogy biztonságos.
Erősen magához öleli és vigasztalja a pityergő kislányt.

Chris a távolból nézte mert mire oda ért a veszély elhárult. Zac bolintott Endinek hogy leszállhatnak, sőt még le is segitette. Helen, a pici lány sirva rohant Christianhoz, aki fel kapta és megölelgette.

- Ennyi izgalom elég volt mára - öleli át Endit, Zac.

- Köszönöm - mondja hálásan a lány és amilyen gyorsan csak lehet elillan a helyszínről.