Amíg a világ el nem választ...

2.rész

Mikor Elizabeth testvérei hazamentek, segített anyjának összepakolni az étkezőt és a konyhát. Miután készen lettek az összerámolással, Elizabeth el kezdett neki készülni a lefekvéshez.
***
6 óra, Elizabeth ébresztője hangosan rá zendít azzal a céllal, hogy felkeltse a lányt, de az álmatlanság gyorsabb volt. Izgult, mert Steven a főnöke ma mondja el a különleges cikk témáját. Elizabeth kipattant az ágyból, és neki indult a fürdőszobának. Szülei már ébren voltak ezért nem kellett olyan halkan tevékenykednie. Mrs. Russel a konyhában készítette a kávét, Mr. Russel pedig a szobába készülődött.
-Jó reggelt!-Érkezett meg Eliza a főzőhelyiségbe.
-Neked is!-Fordult egy pillanatra hátra Mrs. Russel, lányhoz. Elizabeth egyből a kávgéphez indul, hogy készítsen magának egy adag energia bombát. Amíg ez elkészült addig be ment édesapjához a szobába.
-Jó reggelt!-Kukkant be a szobába.
-Jó reggelt neked is!-Emeli fel Mrs. Russel fejét a füzetkéből.
-Már ilyen korán írsz?-Sétál be lassan Elizabeth apjához.
-Egyszer csak megjött az ihlet és muszáj volt papírra vetnem, és olyankor tudod mi van ha én egyszer elkezdek írni?-Néz rá Dr. Russel lányára azzal a céllal, hogy fejezze be a mondatát
-Tudom, tudom. Alig bírod lerakni. Na de viszont nekem mennem kell dolgozni.-Pattant fel az ágyról.
-De hát még van időd.-Néz értetlenül lányára az apa.
-Apa! Tudod, hogy Steven ma mondja meg azt a különleges cikket amit meg kell írnom.-Azzal Elizabeth el is indult a konyha felé. Gyorsan megitta a már elkészült kávét és indult is a szerkesztőséghez. Nem sokkal később oda is ért. Steven még nem volt ott ezért le ült az irodájába és elkezdett a kis füzetkéjébe rajzolni.
-Jó reggelt!-Kukkant be Steven, a lány irodájába.
-Neked is!-Néz fel a füzetből Elizabeth, majd hirtelen becsukja.
-Zavarok?-Kérdezi a férfi, miközben belép a helyiségbe.
-Nem dehogy is.-Kezd el egy kicsit zavartan viselkedni a lány.
-Rendben. Említettem már ugye, hogy lesz egy nagyon érdekes, és különleges cikked.-Ül le Steven a szemben lévő székbe.
-És most azért jöttem, hogy elmondjam, és már nem is zavarok tovább.-A lány már nagyon izgult és feszült volt, ugyanis már egy hete azt várja, hogy Steven el mondja neki a cikk témáját.
-Szóval, hogy meg tudd írni ezt a paragrafust ahoz el kell utaznod Aurorába.-Eliza nagyon meglepődött, ugyanis Aurora nem a szomszédban van.
-Az utazással ne foglalkozz, azt már el intéztem, és a szállást is. Maga a téma a szellem lesz, ugyanis egy kúriába kell elmenned mert a tulaj szerint van ott egy szellem, hogy miért és mióta azt nem tudni.-Elizabeth szeme még jobban elkerekedett.
-Egy szellem?-Suttogta egy kicsit ijedten, ugyanis Elizabeth nem nagyon szereti az ilyesmi dolgokat.
-Nyugodj meg, nem kell félned, barátságos.-Tette rá Steven a kezét a lány vállára nyugtatásképp.
-De azért elvállalod?-Kérdezi a férfi mélyen a lány szemébe nézve.
-Persze, hogyne.-Festett a lány egy enyhe mosolyt arcára.
-És mikor kell indulnom?- Kérdezi Elizabeth, most már kíváncsiskodva.
-Holnap reggel 7-kor indul a gép, Így azért mégis csak gyorsabb mint 16 órát autóval. Úgyhogy most menj haza és pakolj össze.- Azzal Steven ki is ment a szobából, ott hagyva a lányt.
-Okéé.-Mondta Eliza, majd össze szedte a cuccát és haza is ment. Út közben mindig a füles a fülébe és zenét hallgat. Ez most is így volt, de most nem tudott úgy figyelni a zenére mint ahogy szokott. Folyton a szellem,az utazás, és a cikk járt a fejében. Nem sokkal később haza is ért, nem volt otthon senki, így hát Elizabeth bement a házba, le pakolta a cuccát, és neki is látott az össze pakolásnak. Már ebédidő is elmúlt, mikor Elizabeth elkészült a pakolással és leülhetett pihenni és olvasni.
***
Elizabeth szülei most érkeztek meg a munkából.
-Szia Eliza! Hogy hogy ilyen korán itthon vagy?-Kérdezi Mrs. Russel lányától.
-Sziasztok! Steven haza küldött össze pakolni a cuccom, ugyanis az új cikkemhez el kell utaznom Aurorába.-Pattan fel a lány a nappaliból.
-Aurorába? Hiszen az 16 óra autóútra van innen.-Akasztja fel kabátját csodálkozva Dr. Russel.
-Igen. Pont ezt szeretném elmesélni. Szóval. Azt mondta Steven, hogy El kell utaznom Aurorába, hogy egy kúriáról, és egy abban élő szellemről írjak. Azt, hogy mióta és, hogy miért van ott azt senki sem tudja, viszont barátságos, úgyhogy semmi bajom nem eshet.-Rizsázta el gyorsan Elizabeth a szüleinek, akik csodálkozva hallgatták legkisebb lányukat.
-Hát rendben. De hogy fogsz eljutni oda és ki fog téged elszállásolni?-Kérdezi Theresa miközben le ül a nappaliban.
-Repülővel megyek, Steven már el intézte ahogy a szállást is.-Ült le a lány is.
-És mikor indulsz?-Kérdezi Jason.
-Holnap reggel 7-kor indul a gép.-Erre a mondatra mind a két szülő meglepődött.
-Holnap reggel 7?-Kérdezték szinkronban.
-Akkor legalább ötkor kell kelned.-Fejezi be Mrs. Russel.
-Tudom.-Mondja a lány.
-Azért majd el kísérhetünk a reptérre?-Kérdi Mr. Russel.
-Jaj apa, persze.-Azzal Eliza felállt az asztaltól, hogy készítsen magának egy  bögre teát.
-Ti kértek teát?-Fordul hátra szüleihez.
-Nem, köszönjük.-Mondják ismét egyszerre. A nap további része szokásosan telt, semmi extra nem volt benne. Este mindenki el készült az alváshoz és mindannyian lefeküdtek aludni, kivéve Elizabeth-et akit nagyon nehezen nyomott el az álom az izgatottságtól.