Tükör terem

22 1 0
                                    

Hiromi fejében egyre inkább az járt, hogy megismerje eredeti múltját. Azok a képek amiket a tükörben látott egy életre megváltoztatták. Lehetséges volna? Apja adoptálta, másik korból jött, ezen a csarnokon keresztül, képes is a kettő között mozogni? Vér szerinti lánya pedig már régen meghalt egy háborúban? Talán pontosan őt akarta helyettesíteni az újdonsült gyermekkel.

És mivel Tora emlékét szándékozta visszahozni, ezért lányra volt szüksége, emiatt maradhatott ott a fivére az árvaházban, vagy ő maga Karura csak, lehetséges hogy annyira kicsi korában történt, hogy már nem is emlékezett Daisukéra? Végül is nem tudta hogy mennyivel lehet idősebb esetleg fiatalabb nála a fiú. Annyira mégsem elképzelhetetlen hogy ő volna Karura, ez magyarázná miért volt mindig olyan kedves vele anélkül hogy érzett volna iránta.

Számtalan kérdés bolyongott a fejében megválaszolatlanul. Mihamarabbi magyarázatra várt, és az egyetlen aki ezt a vágyát ki tudta elégíteni az imént jó messzire ment tőle.

A második emeleten minden üvegből és tükörből készült, saját útja közben végig nézhette magát, hogy merre megy a reflexiókon keresztül. Semmi hangot nem hallott, ami egészen szokatlan jelenség. Elvégre annyi embernek kellett volna beszélgetni egymással. Ami még bizarrabbnak tűnt, hogy Wakame szintén iszonyatosan csendben volt, pedig, ha Daisukéval tartózkodott akkor lelőni nem lehetett volna hogy ne fecsegjen!

Rosszat sejtett ezzel kapcsolatban, úgyhogy rövidesen fürgén megszaporította lépéseit.

- Srácok hol vagytok? - kérdezte bizonytalanul.

Nem érkezett válasz mintha elnyelte volna őket a terem. Saját önarcképein kívül mást kevés eséllyel pillantott meg. Reaperök vették üldözőbe, ez egy kicsit lelassította.

- Menjetek innen! - próbálkozott lefagyasztani őket.
- Hiromi.. - suttogta az egyik Reaper.

A lány meghökkent, képzelődik vagy tényleg a nevén szólította? Lehetetlen ezek a lényeg beszélni is alig tudnak nem hogy felismerjék őt! Gyorsan elkergette a gondolatot az elméjéből és igyekezett lerázni mindet.

- Hiromi.. - ismételte a Reaper ekkor már hangosabban.

Másodjára már nem tudta bebeszélni magának, hogy képzelődött, el kellett ismernie hogy tényleg az ő nevét mondta. Kissé bizalmatlanul de megfordult hozzá innentől kezdve, szemtől szemben álltak.

- Ismerjük egymást? - kérdezte.
- Igen. - reagálta a Reaper komoran.
- Arashi? - jutott eszébe, hogy a tükör azt mutatta neki, apja a csarnok részévé vált. Ez nem zárja ki azt hogy esetleg kaszássá.
A Reaper bólintott, ám újra csendben maradt.
- Miért nem mondod el rólam az igazat? Hiszen itt az alkalom! - kérte Hiromi meglehetősen határozottan.
- Sosem hittem volna hogy te egyszer ebbe a csarnokba kerülsz. Nekem az a dolgom, hogy védjem. - mondta a szokásos élettelen, érzelmektől mentes hangján.
- Már sok sok évvel ezelőtt eltűntem miért nem kerestél soha? - fakadt ki Hiromi.
- Tévedsz anyáddal másik világban mindent megtettünk, hogy megtaláljuk. Arra nem számítottunk hogy a feudalizmusban vagy. Én a csarnok részeként a modern korban, illetve itt a szintek között tudok egyedül mozogni, kifelé már képtelenség jutnom. - fejtette ki Arashi.
- Te írtad a könyvem, ha igen miért és mi okod volt odaadni? - vonta kérdőre Hiromi.
- Csak megírtam hogy mi történt velem, gondoltam sosem vennéd komolyan, olyan hihetetlenül hangzik akár egy gyerek mese. - válaszolta az apja.
- Na és miért nincs benne Tora halála? - folytatta a kíváncsiskodást.
- Mert az nekem túlságosan is fájó emlék volt, tudod, akkor veszítettem el a rendes érzelmeimet. - válaszolta.
- Eddig azt gondoltam, hogy a túlzott munkamánia tette azt veled! - csodálkozott a lány.
- Abban a korban valóban üzletember vagyok és rengeteget dolgozom. Ezért volt sok pénzünk. Viszont itt kaszás, amit látod nagyon bonyolult ezt elmagyarázni, ilyenkor az emberek kettő helyen vannak. - mondta Arashi.
- Akkor a másikkal világban én még mindig Naoyával vagyok? - érdeklődött döbbenten Hiromi.
- Igen, attól tartok. - felelte a kaszás.
- Jutott már valamire a rendőrség vele kapcsolatban? - tudakolta reménykedve Hiromi.
- Gonzáleszt állították az ügyre, aki egy bizonyos titkos osztag vezetője. Egyenlőre még semmi nyomotok. - jelentette ki az apja.

Hiromi - Hideg, mint a jég (Új Változat) Where stories live. Discover now