Ott hagytam abba, hogy a kongresszusra azzal a tervvel mentem el, hogy találok új barátokat. A kongresszuson nem igazán sikerült, viszont mégis elégedett voltam, mert már Bence nem volt mellettem, és valamiért, ez nyugodtsággal töltött el.
Viszont kongresszus után kutattam a Facebook-on és bejelöltem néhány embert. Te nem voltál köztük.
A tesód ellenben köztük volt, és beszélgettünk is. Miután rájöttem, hogy vele csak barátok leszünk szétnéztem az ő ismerősei között is és ott találtalak meg téged. Már első pillantásra aranyosnak találtalak.
Volt akkor egy játék, amit mindenki játszott. Kivétel nélkül mindenki. Talán az volt a neve, hogy 8Ball... Valami ilyesmi. Szóval ez egy biliárdos játék volt és nagyon sokat játszottam rajta. Az volt a legjobb benne, hogy össze lehetett kapcsolni a Facebook-kal, így az összes ismerősömmel játszhattam. Eleinte ezt annyira nem alkalmaztam. Aztán véletlenül összedobott minket.
Téged és engem.
Jó volt veled játszani valamiért. Pontosan mem tudom megmondani, hogy miért. Végül már csak veled játszottam. Senki mással nem volt kedvem...
Körülbelül egy hét telt el így.
Egyszer - emlékszek - úgy állt a játék, hogy végre én nyerhetek - mert szinte mindig te nyertél, kivéve ha hagytál nyerni -, de nem én nyertem, és megkerestelek a Facebook-on, hogy megkérdezzem miért nem én nyertem.
Így kezdődött a történetünk. Talán nem a legjobb találkozós sztori, de a miénk.
ESTÁS LEYENDO
Amit eddig magamban tartottam...
PoesíaMindenki azt hiszi, hogy nem hagy nyomot a másik agyában. Mindannyian hagyunk nyomot. Formáljuk a környezetünket, vagy épp a környezetünk minket. Az apró szerelmek is hozhatnak nagy áttörést az életünkben. Lehet, hogy sosem beszélünk róla, de elrak...
