Hiromi - Hideg, mint a jég (Új Változat)

Harmadik Emelet

" Üdvözöljük a harmadik és egyben utolsó emeleten" csendült fel váratlanul a kislányos hang, majd a Tükörterem liftezni kezdett felfelé. Mikor elérte a legmagasabb pontját teljesen más milyen látvány fogadta őket. A második emelet teljesen eltűnt. Ekkor vette észre Hiromi mennyivel kevesebben vannak ott, mint régebben voltak. Nagyon sokan kiestek, köztük Rumikó, Masashi és legnagyobb bánatára Daisuke. Erre abból jött rá, hogy ők hiányoztak a teljes harmadik emeletről.
Yoshiki, Hazel, Sakae és Katsuya maradtak bent. Masashi és Daisuke kiesése egy óriási veszteség a csapat számára, gyakorlatilag a közel legjobb emberei lettek oda az előző emeleten. Hiromi borzasztóan aggódott értük, viszont remélte, hogy vissza lehet őket hozni.

Samui azonban szinte megkönnyebbülten folytatta útját ezúttal Wakame oldalán. Számára Daisuke kiütése a felszabadulás a félelmek alól. Masashit már nem akarta bántani, de kicsit sem jó helyen állt, ráadásul szemtanú volt az esetben.

A harmadik emeletet vastag, stabil falak határolták. Eltűntek a tükrök, s helyüket az ezüstös, természeti díszekkel ellátott motívumok foglalták. Három magas boltív határolta a terem középső részét, melyek egészen az aranyozott kupoláig értek. A korinthoszi oszlopok lábánál férfi és női alakokat ábrázoló szobrok álltak.

Alattuk halvány szürke kör alakú festményekkel díszített talaj terült el. Úgy nézett ki, mint egy hatalmas ezüstös katedrális, melynek fényét az óriás kupolába épített ablak adta.
- Ez az utolsó. - mondta Hiromi.
- Idáig még én sem jutottam el. - csodálkozott Katsuya.
- Gratulálok Yuu! Tényleg sosem néztem volna ki belőled! - nevetett hangosan Naoya piszkálódó arckifejezéssel.
- Szóval itt vagy te is, mint annak idején Hisashi. - szolt komoran Katsuya.
- Áh ő rá gondolsz? - kérdezte gúnyosan Naoya, majd egy kőszobor felé mutatott.
- Tehát Hisashi sem nyerte meg. - vonta le a következtetést Katsuya.
- A Reaperöknek volt némi szavuk hozzá. Hiromi, Daisuke barátodat láttam meghalni. - fordult a lányhoz.
- Rohadék.. - sziszegte bosszúsan, de egyben fájdalomból eredő haraggal.
- Fekete tűzzel is kevésre ment, fogalmam sincs mire tartották olyan nagyra! Azt hittem okosabb. - beszélt emlékéről lenézően a drogbáró.

- Fejezd be! - fenyegette Hiromi.
- Csak az igazat mondom, kedvesem. Daisuke közel sem volt olyannyira jó ember, mint hitted. Éveken át nem  elég, hogy semmire se jött rá, de ráadásul még a csapattársait is sikerült kiiktatnia önön hibájából. - folytatta lenézően.
- Honnan tudsz Teru haláláról? - kérdezte gyanakvóan Hiromi.

- Édesem, én mindent láttam! A Code Joysu mutatta az összes eseményt. - magyarázta Naoya.
- Ezek szerint semmilyen tervünk nem használna ellened..újra.. - mondta léhangolóan Katsuya.
- Gyere velem, Yuu, mutatok valamit! - kérte a báró.

A lány füle csengett az új név hallatán. A macskáját teljesen máshogy hívják?

-Katsuya? Mit jelentsen ez? - kérdezte értetlenkedve Hiromi.

A macska azonban nem válaszolt.

- Sakkozzunk!- kiabálta dicsően Naoya a katedrális másik végében.

- Nagyon szép ez a fekete asztal. - simította végig kezével a lány, az említett játékot.
- Kedvenc bábum a fekete királynő. - mondta Naoya, miközben felemelte a sakktábláról azt a figurát. - Kötetlen, önállóan is nagyon erős, úgy érzem hasonlítunk.
-  A bástya leszedheti a királynőt. - mondta fenyegetően Katsuya.
-  A királynő ezt jól tudja. - felelte Naoya félmosollyal.
-  Kezdek én, parasztokkal, sajnos hozni kell néha áldozatokat a magasabb cél érdekében. - kezdte meg a játékot Katsuya.
-  Ismerem ezeket a trükköket, tudod Hiromi, Daisuke is így gondolkodott, amikor feláldozott téged azért, hogy engem elkapjony de a futóm elég gyors és megbízható. - válaszolta Naoya.