Micsoda nő ez a férfi

1

Jungkook szemszög:

A szüleim mindig is azt akarták amióta elég érett lettem a trónhoz, hogy találjak egy gyönyörű nőt, aki természetesen hercegnő. Csak ezzel egy baj van, a következő király, azaz én, kibaszottul meleg.

A szüleim nem nagyon akarják el fogadni, hiszen így nem lesznek unokák, egyben trónörökösök. Őszintén? Vannak ágyasaim, majd valamelyik ki horgya és én pedig felnevelem a férjemmel.

Most éppen a városba tartok mivel azt hallottam, hogy most a vasárban ígéretesebb dolgok vannak mint eddig. Persze mindenki meg bámulta a gyalog hintóm és ez kivételesen most jól esett.

Amikor végre odaértunk, a szolgák elhuzták a függönyt, ami miatt egy kicsi megcsapott a decemberi hideg szellő, igen december van és két nap van karácsony előtt. Szuper nem igaz? Hát nem, mivel elvileg a szeretet ünnepe amit a családdal kell tölteni, de nekem nincs olyanom.

Éppen a sorok között sétáltam amikor egy árus azt kezdte el kiabálni, hogy  ,, Tolvaj, tolvaj állítsák meg! ". Pár perc múlva, már csak egy fiatal és gyönyörű lányt láttam aki egy , rongyos ruhákban öltözött kisfiút tartott a karjaiban.

Nem kellett sokat gondolkozzak ahhoz, hogy tudjam, hogy az a kisfiú volt az. Néztem ahogy a lány ki fizeti azt a kevés élelmet amit lopott és még vesz neki meleg ruhákat, majd arrébb sétálnak.

Az aggodalmam ki ült az arcomra és hozzájuk sétáltam, majd amikor oda értem láttam, hogy nagyon kicsi és vékony a gyerek. Le térdeltem a kicsi mellé, mire a lány rám nézett.
-Minden rendben? Láttam, hogy mi történt! - Mondtam kedvesen mire a fiú sírni kezdett.
-Látszik, hogy szegény családban él és, hogy meleg ruhára sincs pénz, nemhogy élelemre! - Mondja kicsit idegesen. - Nem értem, hogy miért kellett egy kenyér miatt ennyire fel kapni a vizet.. - Mérgelődött ami nagyon cukin állt neki.

Nagyot sohajtva elkezdtem pénzt számolni, amit persze a gyönyörűség furcsált. Amikor úgy voltam vele, hogy van annyim, mosolyogva a kisgyerekre néztem és oda is adtam neki.
- Tessék, ezt a családod kapja ajándékba, ez pont annyira, hogy egy pár évig elég legyen. Kérlek holnap gyere a kastélyba, vagy a szüleid! - Mondtam kedvesen mire a kisfiú csak mosolyogott és meg ölelt.