Szőke herceg fehér korláton (Niall Horan ff)

32. rész

- De, csak hogy az illető...fiú. - hunyta le a szemét, bele fordulva az ölembe, úgy hogy ne látszódjon az arca.
- Jajj, Xander! Ebben nincs semmi rossz! - emeltem fel a fejét, mire ő felült. - Örülök hogy találtál magadnak valaki olyat akit szeretsz, és aki viszont szeret. - öleltem magamhoz, a haját cirógatva.
- Akkor nem haragszol? - motyogta a vállamba.
- Dehogy haragszom! - ráztam meg a fejem.
- De lenne itt még valami... - húzódott el, szemeit lesütve.
- Három évvel idősebb...és... - bíztatóan megszorítottam a kezét, hogy tudja akármi van, vele vagyok. - Szóval, Joe bátyja. - mondta ki, mire kisebb sokkot kaptam. 1. Joenak van bátyja? 2. Mivan? Először vettem egy mély levegőt, amit lassan ki is fújtam.
- Kedves?
- A legkedvesebb! - bólogatott.
- Nem piszkál?
- Egyáltalán.
- Visszafogja Joet, ha beléd köt?
- El is küldi a közelünkből.
- Biztos szeret? - tettem fel az utolsó kérdést mosolyogva.
- A legbiztosabb! - bólintott határozottan, és még hozzá tette: - És én is őt. - a bárgyú szerelmes mosoly ott pihent az arcán.
- Akkor nincs itt semmi probléma. - jelent meg egy hatalmas mosoly az én arcomon is. - Remélem minél hamarabb megismerhetem! - lelkesedtem.
- Akkor jó, mert holnap átjön! Annak függvényében mondom el anyának és apának a dolgot hogy hogyan fogadják. - magyarázta.
- Hát, akkor ne azzal kezdd hogy Joe bátyja! - ajánlottam, mire halkan felnevetett.
Másnap reggel jött át Joe bátyja, Max. Nagyon jó fej és kedves. Szöges ellentéte a zsarnok húgának! Anyáék 5-ig dolgoznak, bár lehet apa később ér haza. Frank majd valamikor dél körül jön, azaz nem sokára.
- Halihó! - nyitott be Frank a lakásba.
- Szia!!! - pattantam fel vigyorogva, majd adtam neki egy nagy cuppanós puszit.
- Hűha, látom jó a hangulat! - nevetett, átkarolva a vállam.
- Frank?! - állta fel Max meglepetten.
- Max, hát te? - lepődött meg a mellettem álló is.
- Ti ismeritek egymást? - kérdeztük egyszerre Xanderrel.
- 12.-ben egy osztályba jártunk. Akkor váltott sulit, a piszkálások miatt. - kezdte Frank.
- Legjobb haverok vagyunk, csak én később utaztam ide, érettségi letétele után. - folytta Max. A délelőtt további része jól tel. Anya és apa egyszerre érkeztek meg, így kezdőthet a kihalgatás. Jól elvoltak Maxxel, semmi próbléma nem volt, szerencsére. Úgy beszéltük meg, hogy először én mondom el, hogy babát várok, aztán Xander azt hogy Max a párja.
- Szóval apa... - sóhajtottam. - Először is ígérd meg hogy nem leszel mérges! - néztem rá komolyan.
- Ígérem! - bólintott.
- Én és Frank gyereket várunk. - hadartam el,egy kis hezitálás után, mire Frank enyhén megszorította a kezem. - Baleset volt. Én szedtem fogamzásgátlót, de nem volt jó és...és hát megtörtént! - kezdtem magyarázkodni, mikor már egy ideje nem reagált.
- Mennyi idős? - kérdezte kissé semlegesen.
- Nem fogom elvetetni. - vágtam rá, mivel valahogy éreztem hogy erre akar majd kilyukadni. - De három hetes. - adtam meg a választ.
- Biztosak vagytok ebben? - tette fel a kérdést, és már tudtam hogy megtörtem a jeget.
- Igen! - válaszoltuk egyszerre Frankkel.
- Hát akkor, én nem tudok beleszólni! - mosolyodott el, mire én is megkönnyebbültem és szorosan magamhot öleltem.
- Szeretlek! - szorongattam a nyakát.
- Én is, kis csillag. - simogatta a hátam.
- Mi is szeretnénk mondani valamit! - szólalt meg Alex. Bíztatóan rá mosolyogtam, miközben kissé megszorítottam a kezét. Anya és apa figyelmesen fürkészték őket.