II. A zuhanás (Androméda)

1K 56 0
                                    

Sziasztok, arra kérlek titeket hogy mielőtt megnézitek ezt, olvassátok el Androméda múltját és profilját mert a büdös életbe nem fogjátok érteni (bocsi a káromkodásert :> )
Kösziii :3

Sírás közbe hallottam hogy valaki feljön a tetőre. Nem akartam meglátni mert túl szomorú voltam. Feltünt hogy egyre gyorsabbak a léptei így kénytelen, kelletlen odanéztem.

Az a fekete hajú férfi volt ott aki mindig segített nekünk ha éhesek voltunk. Futás közbe fürkésző tekintettel nézett rám és bólintott köszönés képpen. "Visszaköszömtem" és láttam az arcán egy apró mosolyt.

Még mindig őt néztem amikor már 2 házzal arrébb ugrált, de megint könnybe lábadt a szemem. Mikor elmegyek, lehet hogy benézek hozzá... Amikor elmegyek...- és elkezdtem megint sírni.

                     Fél órával később                 

Kicsit csendesedett a sírásom, ezért meghallottam hogy a barátaim idejönnek.

-Sziasztok -mondtam szomorúan.

-Szia vadász, mi bántja a lelked? -kérdezi kedvesen az egyik barátnőm.

- Bocsi srácok, - elfordítottam a tekintetem róluk- most nem tudnék erről beszélni.

-Biztos? -kérdezte egy fiú barátom. Közbe megláttak valamit és kikerekedett a szemük. Ezt mind nem vettem észre.

-Az a probléma, -a többiek már kezdtek hátrálni- hogy hosszú lenne elmesélni.

Elhalgattam, de furcsáltam hogy nem válaszolnak. Átnéztem a másik tetőre, amikor egy rendkívülit láttam.

Az a fekete hajú jótevő futott a háztetőkön, integetett, és ordított valamit amit nem hallottam.

Megijedtem, és hátrálni kezdtem, de beleütköztem valami oszlopba ami még nem volt ott. Nagyon lassan felnéztem, de rémületemre egy hatalmas és izmos ember nézett le rám pszihopata mosollyal. Későn kezdtem el futni és elkapott.

Megfogott a nyakamnál fogva és felemelt fejmagasságba. Ilyen magasan láttam mindent, és meghallottam valamit...

A házak mellett futott egy számomra ismeretlen szőke hajú férfi és ordította kivételesen hangosan hogy feljön a tetőre.

Visszanéztem a fekete hajúra és láttam hogy hihetetlenül mérges lett. Elkezdtem segítségért kiálltani ami kívülről nyávogás volt.

Megszólalt a fogvatartóm pszhiopata hangon:

- Eraser, hát persze, gyere támadj meg. Ha megközelítessz, ez a macska megízleli a betont mélységesen közelről!! -és lenéztem a mélységbe ami egy sikátorban ért véget.

Az Erasernek nevezett ember egyenesen felrobbant a dühtől. Megfogta a nyakában lévő sálat és beállt harci pozícióba.

Még annyit hallottam hogy a szőke idegen ordítja hogy 'NE CSINÁLD' de látszólag a feketehajú nem törődött vele és elindult.

Azonnal ordítottam és zuhanni kezdtem. (Fenti kép ) Beindult a reflexem és a talpamra akartam esni. Sajnos megtörtént, és abban a pillanatban megszünt a világ...

Komment ha van valami építőjellegű kritikád !   :3

A hős macskája [ Aizawa x Androméda(OC)]Where stories live. Discover now