Shawn vampire

3. rész

| Caroline szemszöge|
Ahogy a kijárat felé lépkedtem, éreztem, hogy a forró könnyek mossák az arcomat. Volt már veled olyan, hogy érezted ahogy a szíved a mellkasodban darabokra hullik?Velem igen. Bárkiről eltudtam volna képzelni, hogy csalódok benne , de Crissben soha. De hát ez van. Abban csalódunk mindig a legnagyobbat, akit a legjobban szeretünk. Ez pedig fájt nagyon. Soha nem tettem volna meg azt, amit ő tett velem. Fájt a tudat, hogy átvertek, hogy nem volt velem őszinte. Kitudja mióta hitetgetett engem? Én meg naívan ittam minden szavát..
Halkan szipogtam, amikor a hátam mögül neszt hallottam, gondoltam Rose az, így nem annyira figyeltem rá. De a következő pillanatban egy sötét alakot pillantottam meg, aki elém lépett, majd  ellökött vagy 5 méterrel arrébb. Egy kocsi ablaküvegének repültem. Ahogy beütöttem a fejem , éreztem, hogy vérezni kezd. A föld tele volt üvegszilánkokkal. Nagyon fájt mindenem.
– Semmi nem jobb látvány, amikor egy lány sír egyedül az éjszakában. – szólalt meg az a valaki. Nem volt ismerős a hangja. Félelem lett úrrá rajtam. Remegve hátrébb húzódtam, de egy pillantás alatt előttem termett és vigyorogva a szemembe nézett. Sötét, bizar, véraláfutásos szeme volt.
– Mit akarsz tőlem? – kérdeztem remegve, azonban hang alig jött ki a számon.– Mit tettem ellened?
– Jajj drágám semmi rosszat. – vigyorgott, majd elkezdte simogatni az arcom. – Viszont naagyon szomjas vagyok és a te véred tűnik a legfinomabbnak. – gondolkozott el٫ miközbe a szemével vizslatott. Azt hittem valami hülye vicc. Ki mond manapság ilyent? Haha kell a véred.  Milyen bizar már. Azt reméltem ez egy hülye vicc de akkor miért lökött neki egy autónak. Nagyon kezdtem félni.
– Csak egy kis kóstolót vennék٫ de ne haragudj ha az utolsó csepp vérredet is meginnám.
– Nagyon beteg vagy! Hagyj békén. – sziszegtem. Felálltam és próbáltam futni de egyetlen mozdulattal úgy vissza rántott٫ hogy szerintem a karom eltört. Olyan erővel rántott le a földre, hog kedvem lett volna meghalni. Üvegszilánokkal tele volt, engem meg a földhöz szórított. Közel hajolt hozzám. Ekkor pillantottam meg a két kiálló szemfogát. Olyan volt mint egy vámpírnak. De ez hülyeség, hisz nincsenek vámpírok.   Nem volt időm sokat töprengeni. Hirtelen a nyakamra vetette a fejét. Éreztem, hogy minden erő kimegy belőlem. Sikoltani akartam, de nem jött ki hang a számon. Mint egy báb, feküdtem. Nem tudtam már semmire reagálni. Nagyon halványan érzékeltem magam körül a teret, de a fájdalom amit éreztem az egész testemben az őrületbe kergetett. Aztán egyszercsak éreztem, hogy a vérszívásnak vége lett. Kaptam levegőt. Sípolt a tüdőm. Érezzem, hogy nem bírom sokáig. Gyenge vagyok.