5. epizód

1.7K 77 5
                                    

Na jól van vissza menjünk?-tette fel a kérdést. Én csak  bólintottam. Nevetgélve tettük meg a visszautat is. Egy csomó dolgot meséltem az iskoláimról. Boldog voltam, hogy itt lehetek, ő pedig boldog volt hogy itt vagyok.

   ▪︎☆▪︎☆▪︎☆▪︎Poppy szemszöge▪︎☆▪︎☆▪︎☆▪︎

Boldogan sétáltam vissza a klubhelyiségbe . Egyedül a gondolataimmal, csak úgy zakatoltak a fejemben. Arról,  hogy mennyire boldog vagyok, hogy Cedric is itt van, hogy én is itt vagyok. Vagyis ide kerültem  . Mosolyogva értem a Dáma elé.
-Mi ez a nagy mosoly drágám? -mosolygott rám kedvesen.
-Találkoztam egy régi barátommal. LáriFári.-mondtam ki a jelszót. A portré egyből feltárult  előttem. Gondolkozás nélkül léptem be a klubbhelyiségbe. A klubhelyiség eléggé kihalt volt, csak pár alsóbb éves volt bennt. Nem gondolkoztam sokat és leültem egy közepes méretű kanapéra törökülésben, és az ölembe vettem egy párnát. Majd a háttámlának döntöttem a fejemet. A gondolataim elkalandoztak az első csínyem felé. Valami nagyon ütős  kell, valami ami nem jár nagy kárral,  de mégis nagyott szól. Egy sóhajtással koronáztam meg a gondolat menetem, tekintve hogy ez lehetetlen, számomra pedig főleg. Nincs kedvem kirúgatni magam......ismét. Felálltam és elindultam a szobánkba. A lépcső tetején álltam amikor meghallottam a középső nevem.
-Ellenor- meg sem fordultam. Csak mentem tovább egészen a szobámig, vagy is a szobánkig. Mivel Ginny ott az ágyán, Floris-szal az ölében.
-Na mi volt?? Mesélj el mindent!!-támadott le egyből.
-Ginny szerintem ebbe a dologba többet képzelsz bele mint ami valójában   történt  Mi csak sétáltunk egyett.- mosolyogtam rá.
-Két órán keresztül?-kérdezte értetlenül. Lemondóan megráztam a fejem.
-Jóó na nem csak sétáltunk. De ez volt a lényeg, meg  beszélgettünk . A múltról.
-Rendben rendben. Felfogtam.- Ginny éppen nyitotta a száját hogy folytassa, de kivágódott  a szobánk ajtaja. Az ikrek és egy harmadik ember próbált bejönni. És sikeresen beestek  az ajtón. Ginny-vel próbáltuk vissza fogni a nevetést kisebb nagyobb sikerekkel. Végül egyszerre tört ki belőlünk a röhögő görcs. Erre Floris le ugrott Ginny öléből és kirohant a  szobából  a fiúk  lába között a nyitott ajtón.  Pár másodperc múlva hangos kiabálás és síkitás szelte ketté a levegőt. Ginny ilyedten kapta rám a tekintetét, én pedig csak mosolyogni tudtam azon hogy  ez a griffendéles bátorság. Hát a hangforrás  nem szűnt meg . Azzal a lendülettel furakodtam át a fiúk között. Sikeressen újra  fel lökve azt a fiút. Nem volt szerencsénk mivel én nem bírtam vissza húzni, így ő rántott magával. Az arcom valoszínűleg felvette  George hajszínét. Ő is enyhén elvörösödött azért. Ahogy rá eszméltem, hogy felette támaszkodok egyből felugrottam és rohantam  a zaj felé.
-VALAKI FOGJA MÁR MEG AZT AZ IZÉT!!!!- sikítozott   Angelina. Egy  barna hajú lány kapta el a végén Floriszt. Muszály voltam beszólni  nekik.
-Ez aztán a Griffendéles bátorság. A szobámból halottam ahogy sikítozól Jonson. Ez egy görény nem fog megenni.-küldtem felé egy gúnyos mosolyt. A lány akinél az állat volt mosolyogva elém ált és a kezembe adta.
-Tessék. Alicia Spinnet vagyok.- nyújtott kezet. Mosolyogva elvettem Floris-t és ő egyből a nyakamban foglalt helyet. Én pedig rá csaptam egy kicsit a nózijára.
-Nem szabad Floris. Amugy Poppy Dodge  haveroknak csak Pops. Ő pedig itt Floris.- mosolyogtam a lányra.
-Igen tudom hogy kivagy.- mosolygott rám- Nagyon szép példány és nagyon gyors.- kuncogott félénken- Évfolyam társak vagyunk. Szívesen segítek a felzárkozással és ilyenekkel- küldött felém egy nagyon kedves mosolyt.
-Köszönöm. Ha már így felajánlottad akkor lenne valami.......
-ELLENOR
-Nemár- morogtam kissé hangosan.
Alicia felhúzta a szemöldökét.
-Bocsánat- suttogtam neki majd meg ragadtam a kezét és ki rángattam Aliciát  a klubbhelyiségből. Egész sokáig húztam magam után az értetlenkedő lányt. Csak a hetedik emeleten álltam meg méghozzá a baloldali folyosón  Perselustól már sokat hallotam a szükség szobájáról. Tökéletes  hely volt arra hogy elmagyarázzam  Aliciának a helyzetett. Egy nyugodt beszélgetésre alkalmas helyiségre  gondoltam, a falban szépen elkezdett kirajzolódni  egy ajtó. Amint lehetett be is léptünk  rajta. Majd leültünk egymás mellé  egy kanapéra.
-Figyelj Alicia, nekem halvány lila dunsztom sincs mit akartak  az ikrek meg az a harmadig gyerek. De azt tudom hogy nem is akarom meg tudni, szóval ejtsük ezt a témát. Okés?- kezdtem bele a mondandóba.
-Okés- mondta kicsit bizonytalanul - Elkezdted mondani, hogy segíthetnék valamiben- bólintottam- Mi lenne az ?
-Tudod engem a sulijaimból a csínyek miatt is rúgtak  ki- kezdtem el szuggerálni  a bakancsom orrát. - És nem terveztem ezzel az életmóddal alább hagyni. De mivel nem akarok még egy eltanácsolást ezért visszább veszek  a dolgokból....... és mivel te már itt tanulsz 11 éves korod óta ezért arra gondoltam segíthetnél. - most néztem a lányra először amióta beszéltem. Amikor felnéztem a szemeim tenyérnyi méretűre nőhettek mert Alicia egy 1000 wattos mosolyt küldött felém.
-IGEN.IGEN.IGEN.- ugrált örömében a lány magával húzva engem is. Úgy nézhettünk  ki mint két bolond tinilány. Csak nevetni tudtam azon hogy bezsongott Alicia. Hirtelen megállt és leült a kanapéra magával rántva engem is.
-Oké kezdjük az elején hogy becézhetlek?
-Hát Popsnak szoktak becézni- mondtam kicsit elgondolkodva.
-Igen de én nem vagyok az átlag, én a cinkos társad vagyok, és nem vagyok hajlandó úgy becézni.- fonta össze maga előtt a kezeit, durcásan.- Ellenor a második neved nem?
-De az. - válaszoltam röviden.
- Elli?- megráztam a fejem- Nora?- erre is csak fejrázással válaszoltam- Ellen?
- Na nem.- nevettem fel- az fiú név.
-Jól van naaa ne egyél meg kérlek- kuncogott ő is. -Lenor? -Felhúztam a szemöldököm.-  Jó tenyleg elég rosszul  hangzik. Akkor Elle vagy Ell?
-Legyen Ell.- mosolyodtam el. - de akor te Ali leszel.
-Benne vagyok. -pacsiztunk le.- Na és meg van már a csíny, vagy az hogy ki vagy kik lesznek az áldozatok?- nagyot sóhajtottam  , és meg ráztam a fejemet.
Jelezve hogy nincs.- Akkor sok dolgunk van még- sóhajtott ő is egyett. Én felvetem egy gondolkodásra alkalmas pozíciót. Majd rá hajtottam a fejem a háttátámlára. Már vagy a harmadik pozíciót  vehettem fel. (Mellesleg most lelógtam a kanapéról félig). Míg Ali  a szőnyegen fetrengett . És hogy szokták mondani a mugglik? Meg van villanykörte gyúlt a fejem felett.
-Meg van Ali a tökéletes ötlet.-  míg ő feltornázta magát ülő pozícióba  , addig én minden erőmet össze szedve le gurultam a kanapéról. -Na szóval, a Mardekárosok mit vagy kit utálna a legjobban?- tettem fel a kérdést
-Minket és?
-Tehát  akkor kit kell meg tréfálnunk ?- próbáltam rá vezetni a lányt.
-Őket ?- kérdezett vissza, de még mindig nem esett le neki.
-Igen őket, az összeset egytől egyig.- utaltam ezzel nagybátyámra is. - Még mindig nem érted? - kuncogtam, ő csak meg rázta a fejét.-  Minden  diák csak a saját házának mehet be a klubbhelyiségébe. Tehát ha mi a mardekárosokat akarjuk megtréfálni, akkor oda kell be mennünk . Mivel a mardisok ki nem állhatnak miket, ezért a mi házunk színeinkre kell változtatnunk  a klubbhelyiségükben mindent.- hangsúlyoztam ki a mindent  mosolyogva. A lány szemében láttam a felismerés szikráját. Megértette. Végre.
-Adom. Mikor akarod csinánálni.- kérdezte bezsongva
- Jövőhét csütörtök-(mivel ma ugye bár kedd van) küldtem felé egy mosolyt amit viszonzott.- Szerintem vissza kéne indulnunk mert neked még nincs priuszod és még nem is kell. -kuncogtam. Ő meg csak megforgatta a szemét. De azért elindultunk vissza.
-Amúgy a harmadik fiú Lee Jordan. Egész jó képű -pirult bele  saját mondandójába. Nem tettem neki szóvá ha akarja majd úgyis elmondja. Az út további  részét semleges témákról beszélgetve tettük meg. A klubbhelyiségben egy lélek sem volt.
-Ell mennyi lehet az idő ?-kérdezte suttogva Ali. A fejemben megszólalt egy vészcsengő, hogy el kell húznunk innen. Túl gyanús volt ez az egész helyzett.
-Ali nyugi- suttogtam neki és meg fogtam a csuklóját és......BUMMM. Landolt a fejünkön egy egy vízzel töltött lufi. Alira néztem, ő szimplán nem értette a helyzetett. A szoba meg telt a nevető gyerekek hangjával. Alin látszott hogy mindjárt sír. Majd csapot papot otthagyva felrohant a szobájába. Mérhetetlen düh gyúladt bennem, majd szemmel a tetest  kerestem. Bingó  meg is van a három jó  madár.  Elindultam feléjük. Asszem George vett észre először , oldalba könyökölte testvérét és  felém bökött. Megjegyezném lefagyott a mosoly az arcukról. Az összes haragomat össze szedve megálltam előttük. Majd úgy felpofoztam mind hármat hogy a kezem nyoma is meg látszott az arcukon. Hátra néztem a tömegre ami gyorsan elnémult, vetettem rájuk egy utolsó gyilkos pillantást, majd én
is a szobám felé vettem az irányt. A szobámba beérve le dobtam a vízes ruháim és elmentem tusolni. Felvettem a pizsomám és befeküdtem az ágyamba. Bosszút forralva aludtam el.

A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang