Gondolatok, írások

Egy év

Most volt egy éve, hogy elhatároztam, hogy Wattpadon akarok írni. Már meséltem párszor, hogy mi vezetett rá, de nem baj, ez az írás most erről fog szólni, meg úgymond "összegzem" ezt az évet. 😂

Szóval egy évvel ezelőtt nyolcadikos voltam és nagyon erősen crushom volt egy srác. Tényleg, eléggé depi voltam folyamatosan és ekkoriban naponta 4 órát utaztam, hogy bejárjak az iskolába, szóval ja, eléggé mélypontomon jártam egy éve. Aztán elkezdtem gondolkozni, hogy kedvem van wattpadon írni. Ez még január hatodika után volt, de 10-11 előtt, mert ugye 6-án regisztráltam fel akkor még olvasás céljából. Van nekem egy legeslegelső ,,könyvem", ami már három éves lesz nyáron és még az elején abbahagytam. Kézzel írtam, tollal, papírral egyértelműen, minden ilyesmi és azon agyaltam, hogy lehet újraírhatnám és tehetném itt. Mellesleg, hozzáfűzém, hogy ekkortájt kezdtem el évek után először újra simsezni is és halál komolyan mondom, az egészhez úgy jött meg a kedvem, hogy író simem volt és azt mondtam, hogy én is szeretném ezt csinálni. 😂

Szóval, az alapterv ez volt, egy már létező sztorimat újraírni, aztán 11-én este beszélgettem drága és egyetlen, meghamisíthatatlan Mercivel (Mindent vagy Semmit olvasók előnyben 😂) és ekkor rajzolódtak ki a Mindent vagy Semmit (oké, mostantól MVS-nek rövidítem, mert nem akarom újra és újra leírni😂) alapjai:

(Az a b betű a srác nevének kezdőbetűje, nem egy félregépelés)

Szóval, így történt az, hogy olyan egy órával rá elkezdtem írni a MVS első fejezetét (amit szombat éjjel publikáltam) és innen már ismerjük a sztorit. Beszélek egy kicsit nektek az érzelmi háttérről is, mert miért ne. Úgy érzem ez a Novellák, Gondolatok nevű könyv nem csak a novellákról fog szólni, hanem arról is, hogy jobban megismerjetek. 😂 Szóval, az írás elején még elég változó hangulatom volt, ráadásul egy héttel a felvételi előtt kezdtem bele, szóval így minden összejött. Konkrétan emlékszem arra, mikor majdnem elkúrtam az egész sztorit egy depis fejezettel, mert én is az voltam és eléggé komor hangvételű lett. Az volt az első alkalom, hogy fel akartam adni, de ha jól emlékszem, Merci erőt öntött belém és nem így lett egyértelműen. Aztán úgy a sztori fele/vége felé sikerült elérnem azt, hogy elválasszam a sztorit és a saját érzéseimet és így tulajdonképpen már nem tudja befolyásolni a kedvem egy fejezetnek a hangulatát, csak a minőségét. Azt viszont nagyon és még most is ugyanannyira képes befolyásolni.

Egyébként, ha már így szóba hoztam a feladást, őszinte leszek, rengetegszer majdnem abbahagytam. Nem hittem alapból azt se, hogy tovább fogom csinálni, mint azt a másik könyvet, azt hittem ezt is majd csak úgy félbehagyom. Ez az első olyan hobbi, amit rendszeresen űzök és már egy éve teszem. Konkrétan három vagy négy alkalmat tudok most így felidézni, amikor elég közel álltam a feladáshoz. Az egyiket ugye már mondtam, a másik már nyár fele közeledve volt. Már a Légy Az Enyémet írtam (ha esetleg még említem a továbbiakban, LAE lesz (faszért kellett ilyen hosszú címeket adnom jézusom...)) és már elég ki voltam merülve a több hónapnyi napi utazástól és mikor hazaértem ledőltem aludni, mert tényleg nagyon ki voltam (suli után sose alszok, szóval ennyire volt súlyos a helyzet) és mikor felkeltem, akkor azt mondtam, hogy nem akarom többet ezt csinálni, elegem van. Ezt le is írtam egy csoportos beszélgetésembe (ott Merci volt jelen, meg Szilvi, róla még nem hallottatok, mert őt nem említettem soha, de ők bff-ek, szóval meg kell őket említenem most😂) , csak sajnos onnan már kiléptem és újat csináltunk, így már nem tudom, hogy mit írtam ezek után. De aztán lementem vásárolni, meg felébredtem és egyből megváltozott a véleményem. A harmadik ugye most a suli év elején volt, mikor eltüntem egy elég hosszas szünetre és előtte azt latolgattam, hogy abbahagyjam, vagy szüneteljek. Egyébként akkortájt kezdtem el beszélgetni egy sráccal, innen wattpadról (remélem nem haragszol, hogy beleírlak, meg akkor már szia, hogy így konkrétan hozzád szólok 😂) és igazából rá is elég sok szabadidőmet fordítottam annak idején, amit írással töltöttem volna. De, neki köszönhető az, hogy a Valóság Határán (továbbiakban VH) ilyen formában létezik, amiben most, nem egy szimpla nyálas sztoriként. Bár, most még jelenleg annak számít, de hamarosan már nem így lesz, ha minden jól alakul, de semmi szpojler. Egyébként a negyedik feladási rohamom aközben volt, hogy beszéltem vele és próbáltam újra beindítani a Ki Vagy Te-t (KVT, ha még említem, de szerintem már fölösleges külön leírnom😂), de nem sikerült. Meg akkor ha már így szóba hoztam őt, akkor szeretnék még egy srácot is megemlíteni, aki ugyan csak nagy segítségemre volt annakidején. Ő volt általában a legelső, aki olvasta a MVS fejezeteket és az ő kritikája alapján szerkeztettem a sztorit, döntöttem úgy, hogy ez mehet ki, vagy inkább írjam át. Illetve nagyon sok olyan dolgot megosztott velem, amikről én akkor nem tudtam, hogy hogyan is vannak és ezzel is segítségemre volt az írásaim során. 

Egyébként a MVS nagyon jót tett számomra, mert közben sikerült túllépnem a srácon, aki miatt elkezdtem. Sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy ez az egész wattpadozás dolog nagyon helyre tett érzelmileg. Persze még mindig veszettül instabil vagyok ezen a téren, de ez már csak a természetem kérdése. Én a hisztis fajtább meleg srác vagyok. 😂 Szóval igen. Meg akkor már elmondom azt is, hogy ebben az egy évben (számomra) elég nagy jellemváltozáson mentem át és úgy mostanra jutottam el oda, hogy tényleg tudok az lenni, aki vagyok, még úgy is, hogy csak páran tudják rólam és ehhez is a wattpad segített hozzá.

Tegnap egyébként próbáltam kiszámolni, hogy úgy átlagban hányan is olvastok engem, dee a számológép 5 különböző eredményt nyújtott, szóval szerintem állapodjunk meg a sokban. 😂 Mert tényleg, eszméletlen ez az egész. Sose gondolok így jobban bele, mert fel se tudom fogni, hogy a LAE-en majdnem 40 ezer megtekintés van. I mean, tudom, a wattpad nem úgy számolja, hogy egy ember összesen egy megtekintés, hanem minden fejeztre ráhúz egyet, de ez akkor is eszméletlen szám. A merészebb álmaimban se mertem ilyenen gondolkodni, hogy ennyien olvasnának engem valakik, erre nézzetek meg minket, mennyien vagyunk. És nem is tudjátok, hogy ez mennyire jól esik. Emlékszem, amikor a LAE első helyen volt a romantikus listában pár napig. Eszméletlen érzés volt alapból az, hogy ebben az országban, ahol a melegség ennyire el van ítélve, mert akárhogy nézük, el van, egy meleg sztori jeleskedik az első helyen, pláne úgy, hogy az én sztorim. Tényleg, leírhatatlan. Ez az egész wattpad leírhatatlan. De el se tudjátok képzelni, mennyire jól szokott esni, egy-egy komment, mikor mélyponton vagyok aznap, vagy ilyesmik. Egyértelműen nektek is köszönhető, hogy itt tartunk. Egyedül ehhez nem lett volna kitartásom. 

Nézzünk egy kicsit a jövőbe is. Nincs konkrét tevrem arról, hogy mennyi ideig akarom és fogom ezt csinálni, mint ahogy sose volt. De az alapján, hogy kapásból fel tudok sorolni 6 sztorit még amit meg szeretnék írni simán lehet, hogy még laza kettő év is lesz belőle. De nem akarok ennyire előre haladni, sose lehet tudni mit hoz a jövő. Oda is azért el kell még jutni és ez a része szokott a nehéz rész lenni. 😂 Annyit elárulok, hogy a VH-val elég nagy terveim vannak, csak ezeket ugye meg kellene valósítanom, illetve ha sikerül rávennem magam, akkor neki esek a MVS elolvasásának és utána, ha még mindig úgy fogom látni, hogy jó ötlet, belekezdek a folytatás tervezésébe. Illetve a KVT-ről se feledkezzünk meg, azt is egyszer valamikor kezelésbe veszem. De azt valószínűleg teljesen át fogom írni. 

És akkor így a végére még engedjetek meg nekem egy köszönetnyílvánítást, ha nem baj. Ha igen, akkor ugorjátok át, én azért leírom. 😂 Első sorban hatalmas köszönet jár nektek, hogy vagytok, olvastok, vote-oltok, kommenteltek, mert ezzel hatalmas lelkesítést adtok nekem és okot arra, hogy folyamatosan tovább és tovább menjek. Komolyan. Tényleg, eszméletlenül köszönöm nektek! ❤ Illetve még egy köszönetet szeretnék azoknak mondani, akiket így konkrétan szóba hoztam, vagy épp megszólítottam. Merci, Szilvi, meg a két srác akiket mondtam, nektek azért külön köszönet, mert nélkületek se lennének olyanok a történeteim, amilyenek. 

Szóval, ennyi pofázást akartam a nyakatokba zúdítani így az egy éves szülinapunk alkalmából. 😂 Konkrét évösszesítő jelentést szültem ide nektek. Szóval, tényleg mégegyszer köszönet azért, hogy velem vagytok! ❤ Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a kisregényt (eskü hosszabb lett néhány fejezetemnél) és remélem élveztétek, de legalábbis nem untattalak vele titeket nagyon. 😂 Szóval, majd jelentkezek, addig is legyetek jók, vigyázzatok magatokra és puszi a fejetekre! 😘 Sziasztok!