Singularity •Vkook•

13.rész♥️

Sziasztok! Meghoztam a 13.részt :) Ez picit hosszabb lett mint a többi, de remélem nem bánjátok :D. 

Szeretnék köszönetet mondani nektek az 1000 (és egy picit több) megtekintésért, a sok csillagért és a hozzászólásokért amiknek mindig nagyon örülök!!! Nagyon hálás vagyok érte. Örülök, hogy elnyerte a tetszésetek a történet és igyekezni fogok továbbra is  :)))  

Jó olvasást ARMY_k! :)))

/ Teljesen kipirulva néztem fel Jungkookra. Az alfa, aki engem tartott karai között elmosolyodva nézett le rám. Ő talán nem érzi ami itt bent lebeg a levegőben. Azt a vágyat, ahogy a pár szinte felfalja a másikat, úgy hogy semmit se csináltak még egymással.

- Szerintem menjünk. Hagyjuk őket magukra - mondta kedvesen majd ki is vezetett a szobából.

- Mi volt ez odabent? - tettem fel Kooknak azonnal a kérdést ahogy kiértünk.

- Jiminnek most van a Heat-e - mosolyodott el Jungkook, mire összeállt a kép a fejembe. /

Jungkook Pov.

Édes volt Taehyung, ahogy egyszerre érdeklődve és értetlenül állt a dolgokhoz. Most már tényleg ideje szembesítenem vele mi is a munkám. Nem húzhatom tovább az időt.

Amint kiértünk a hosszú folyosóról, majd az épületből is egy rövidebb út vezetett az orvoshoz, ami ugyan úgy a birtokon volt. Már öt perce biztos sétáltunk mikor megszólaltam, ezzel megszakítva Taehyung bámészkodását, mert azonnal felém kapta tekintetét.

- Érdekel hogy mit dolgozom ugye? - mosolyodtam el mikor rá pillantottam az Omegára, aki heves bólogatásba kezdett, ezzel elárulva mennyire is kíváncsi a foglalkozásomra.

- Ez a hely mint látod és mint mondtad is, nem kevés pénzből van összerakva. Szerinted egy ekkora területen mit lehet dolgozni? Vagy miért kellene ennyi épület és ember? - álltam meg kérdéseimet követően, ezzel őt is arra késztetve hogy abbahagyja a gyaloglást.

- Nem tudom Jungkook. Pont ezért kérdeztem, mert egyszerűen fogalmam sincs mit lehet kezdeni itt. És miért van szükség ekkora területre. Ráadásul miért van ennyire eldugva? Na és az őrök? - gondolkozott el picit, amin muszáj volt mosolyognom. Összezavarta a közeg és a helyzet, látszott rajta.

- Szerinted tisztán van ennyi pénzünk? Úgy gondolod tisztességes munkát végzünk azok után, hogy emberkereskedelembe bonyolódtunk bele veletek kapcsolatban? - próbáltam rávezetni a tényre, hogy ezek a munkák amik itt folynak nem elfogadottak a világon, sőt tiltottak és büntetendőek.

- Azt akarod ezzel mondani, hogy valami alvilági hely ez? - emelte meg szépen ívelt szemöldökét, mire vigyorom picit kiszélesedett. Okos fiú.

- Ez egy maffia Taehyung - mondtam ki kertelés nélkűl az igazságot, miközben szemeit kémleltem a reakciójára várva, ami elég lassan érkezett el. Lassan nézett körbe a területen ahol épp álltunk. Innen nem volt látható minden, de a nagy része a birtoknak szemünk előtt volt. Hitetlenül kezdett el nevetni mire megrázta a fejét.

- Mire is gondoltam? Hisz a hely is árulkodik róla. Ennyi pénze ilyen fiatal embereknek nem lehet. Hacsaknem örököltétek, vagyis a főnököd mert gondolom övé ez az egész - bökött fejével a terület felé, majd szemeimbe nézett. - Na és neked mi a feladatod? - nézett rám picit lenézően.

Meglepett tekintete. Már nem csodálattal kémlelte a fákat és a nagy épületeket, inkább undorral. Érdekelt volna mi megy végig a fejében. Biztosan bele gondolt abba, hogy itt milyen üzletek és munkák folynak. Nem csodálom, hogy nem szimpatizál a hellyel. Olyan embernek mint ő, aki tiszta mint a kristály, nem is lenne itt keresnivalója egy ilyen mocskos helyen. Mégis muszáj volt ide elhoznom, hogy Yoonginak bemutassam és azt a pár vizsgálatot megejtsék rajta. Korházba nem vihettem, mert valaki biztosan felismerne és azonnal hívná is a zsarukat. Régóta köröznek már, de nem elég ügyesek ahhoz, hogy elkapjanak.